A szerb kormány mindent megtesz, hogy az állami felügyelet alatt álló termékek díjszabása újévig ne növekedjen, és hogy tartható legyen az évi 8 százalékos célinfláció, jelentette ki hétfőn Mirko Cvetković kormányfő Újvidéken a Tartományi Gazdasági Kamarában megtartott összejövetelen.

A világválság utáni időszakban Szerbia gazdasága javulást mutat, számolt be a Mirko Cvetković kormányfő a vajdasági gazdasági élet képviselői előtt. A fellendülés jelei az első negyedévben még igen szerények voltak, a másodikban már elérte a 2 százalékos szintet, és a féléves összesített eredmény szerint hat hónap alatt 1,3 százalék volt. Ha a második negyedévben beindult növekedés az eddigi ütemben folytatódik, az év végéig Szerbia gazdasága eléri, de akár túl is szárnyalhatja az 1,5 százalékos növekedési szintet, amelyet tavaly év végén a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel tűztek ki célul. A számadatok optimizmusra adnak okot, ám nem szabad szem elől tévesztetni, mondja Cvetković, hogy ez a növekedés a 2009-es évhez viszonyítottak, amikor Szerbia gazdasága a világválság hatására komolyan visszaesett. Tehát, az idei cél megvalósításakor is a 2008-as évi teljesítmény alatt maradunk. A tavalyelőtti színvonal leghamarabb jövőre érhető el.

A szerb gazdaság növelésére a kormány egy újfajta modellt dolgozott ki, újságolta el a kormányfő. Az eddigi szerint a fejlesztést a hazai, más szóval a belső fogyasztás jelentette, amit a privatizált vállalatokból befolyt összegek lehetővé tettek, ám veszélyt jelentettek az ország makrogazdaságára. A régi modell többé nem tartható fenn, az új pedig már nem a behozatalon, hanem a kivitelen alapul majd. A hazai termékek eddig elérhetetlennek tűnt piacokra törtek be, aminek megvannak már az eredményei is. Az idei év kilenc hónapja alatt a szerbiai termékek kivitele 16 százalékkal növekedett, a behozatalt pedig sikerült csökkenteni. A exportnak importtal való lefedettsége eléri az 57 százalékot.

A kormányfő kitért a dinár árfolyamának alakulására is. Elmondta, az utóbbi egy-két hónapban nem tapasztalhatók nagyobb kilengések, és ez is a kivitelt serkentő politikának az eredménye. Az idei évi célinfláció a tervezett keretek között marad, vagyis a 8 százalék körüli szinten. Ha decemberre mégis úgy alakul, hogy a pénzhígulás túllépné a tervezett szintet, mégsem veszélyeztetné a gazdaság stabilitását. A szerb kormány minden tőle telhetőt megtesz, mondja Cvetković, hogy visszafogja az államilag irányított termékek árának növekedését. A villanyáram és a földgáz árának drágítási követelésit elutasította, és ez a két energiaforrás az év végéig semmiképp sem drágulhat meg.

A vajdasági üzletemberek a beszámolót követően kérdéseket intéztek a kormányfőhöz. Mint mondják, napi tevékenységük során azt tapasztalják, hogy a kormány nem fektet kellő hangsúlyt a szürkegazdaság letörésére, mintha ez az ágazat a lakosság szociális békéjét lenne hivatott szolgálni. Arra is panaszkodtak, hogy az üzleti körökben tapasztalt fizetési fegyelmezetlenség már olyan mértékeket ölt, hogy mindenki mindenkinek adósa, és négy hónapnál is többet kell várni az elvégzett munka megfizettetésére. A vállalkozók felrótták a kormányfőnek a közszféra immár mértéktelennek tűnő költekezését, amit a vállalkozó adófizetők pénzéből (is) fedeznek. Amíg a közhivatalnokok száma egyre növekszik, a kisvállalkozók arra kényszerülnek, hogy munkahelyeket számoljanak fel.

A kormányfő a kérdésekre válaszolva elmondta, a szürkegazdaság letörése elsődleges feladat, ám nem az öt pokrócot becsempésző polgárok jelentik a veszélyt, hanem azok a csatornák, melyeken nagy mennyiségű áru kerül be az országba anélkül, hogy vámot és adót fizetnének utána. Cvetković ígéretet tett arra, ha a vállalkozók – még ha névtelen feljelentésekkel is – segítenek a szürkegazdaság képviselőinek felderítésén, kiadhatja az utasítást azok üzérkedéseinek felszámolására. A kormányfő elmondása szerint az államnak az ügyfelek közötti adósságok behajtására nincsenek mechanizmusai, a közfogyasztás jelenleg a hazai össztermék 44 százalékát teszi ki, de tervezik annak 40 százalékra való visszaszorítását.

Októberben megnyílik a belgrádi Üzletgazdasági és Vállalkozói Főiskola magyarkanizsai helyi tagozata

Egyetemi város lesz Magyarkanizsa, ugyanis októberben a Tisza-parti városban megnyílik a belgrádi Üzletgazdasági és Vállalkozói Főiskola magyarkanizsai helyi tagozata.

Az önálló, a Szerb Köztársaság nemzeti felsőoktatási tanácsa által akkreditált felsőoktatási intézmény alapfokú akadémiai és okleveles mesterképzést folytat a bolognai nyilatkozat elveinek érvényesítésével, ami lehetőséget nyújt átlépésre bármely szerbiai és uniós közgazdasági, illetve üzletgazdasági alapfokú akadémiai képzésre.

Nyilas Mihály, Magyarkanizsa polgármestere elmondta, hogy az iratkozás már folyik, október 15-éig lehet jelentkezni a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézményben, mert ott fog majd működni a főiskola. Az önkormányzat kezdettől fogva támogatta a kezdeményezést, mert fontos számára, hogy felsőfokú, egyetemi szintű képzés legyen Magyarkanizsán – mondta a polgármester. Szerinte nemcsak a középiskolát végzett diákok számára nyúlt továbbtanulási lehetőséget a főiskola, hanem a már működő vállalkozások vezetőinek és másutt tanuló főiskolai vagy egyetemi hallgatóknak is. Mesterképzésre ugyancsak jelentkezhetnek itt azok, akik már befejezték az alapfokú képzést a közgazdasági karon.

Az attraktív szakirány, az üzletgazdaság és vállalkozástan mellett diákcsalogató lehet, hogy az oktatás – beleértve az előadásokat és a vizsgákat egyaránt – magyar és szerb nyelven folyik.

Dr. Goran Kvrgić, a főiskola igazgatója elmondta, tapasztalt, nagy tudású professzorok és fiatal, energikus asszisztensek kalauzolják el a hallgatókat a menedzsment, üzleti jog, marketing és egyéb közgazdaságtani ismeretek világába. Az akkreditált magániskola gyakorlati tudást kínál, a hároméves alapképzésen túl kétéves mesterképzést is. Az egészséges versenyszellem jegyében a legeredményesebb hallgatóknak tandíjmentességet ígérnek. A munka kis csoportokban zajlik, személyre szabott képességfejlesztéssel. Mivel az előadások a késő délutáni órákban lesznek, így akár munka mellett is folytathatóak a tanulmányok.

A hagyományos közgazdasági tantárgyak mellett a választható tantárgyak között olyanok is szerepelnek, mint a döntéselmélet, beruházáskezelés, üzleti etika, minőségirányítás, nemzetközi gazdaságtan.

Akinek felcsigázta az érdeklődését a főiskola, bővebb tájékoztatást a Cnesában kaphat a beiratkozás feltételeiről, a tandíjról és az egyéb tudnivalókról.

M.M.  2010. szeptember 16., csütörtök, Magyar Szó

A munkálatok befejezéséhez szükséges csaknem hatszázmillió dinár már most rendelkezésre áll

Két év múlva, 2012-ben készül el a sétaerdei medencekomplexum Szabadkán – erre tett ígéretet szerdán a szerb kormány három minisztere, Sne žana Samardžić-Marković sport- és ifjúságügyi, Mla đan Dinkić gazdasági és regionális fejlesztési, valamint dr. Oliver Duli ć környezetvédelmi miniszter. Sa ša Vučinić polgármester reményét fejezte ki, hogy ez az ajándék mosolyt csal a szabadkaiak arcára.

Tegnap, a város napján került sor ugyanis annak a szerződésnek az aláírására, amelynek köszönhetően a leggyorsabb ütemben befejeződhetnek a tizenöt éve húzódó munkálatok. A szerződést a sport- és ifjúságügyi miniszter asszony, Goranka Popović, a Fejlesztési Alap vezérigazgatójának segédje, továbbá Momčilo Milović, a Tartományi Nagyberuházási Alap igazgatója látta el kézjegyével. A befektetés értéke 590 millió dinár, és mint azt a miniszterek hangsúlyozták, ez a pénz már a rendelkezésre áll, csak arra van szükség, hogy a kivitelező gyorsan, a határidőket betartva és minőségesen végezze a munkát. Eddig a Tartományi Nagyberuházási Alapból 90 millió dinárt költöttek a medencekomplexum különböző építési fázisainak elvégzésére.

Snežana Samardžić-Marković a tegnapi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, ezek a nagy beruházások azért fontosak, mert tisztában kell lenni azzal, hogy tehetségek mindenhol születnek, szerte az országban.

– A szabadkai Stadion felújítása, a medence mellett, egyike a legfontosabb feladatoknak, hiszen a labdarúgást is fejleszteni kell, amihez biztosítani kell a feltételeket – mondta a miniszter asszony, annak tudatában, hogy a Spartacus labdarúgócsapata európai szintű sikereket ért el.

Dr. Oliver Dulić, aki a mai napig vízilabdázik, elmondta, azok a fiatalok, akik 2012-től télen is edzhetnek majd, az ő álmaikat álmodják tovább, akiknek annak idején nem volt hol edzeniük a téli hónapokban.

– Sokan aláírtak már hasonló szerződéseket, amelyekben a medencekomplexum építésének befejezésére tettek ígéretet. A medence építését muszáj befejezni és be is fejezzük ebből a forrásból – mondta Dulić.

Mlađan Dinkić elmagyarázta, a pénz nyolcvan százalékát bankok biztosítják, ez a garancia arra, hogy az rendszeresen érkezik majd az átutalás, így a munka befejezése is biztos.

Magyar Szó, 2010.09.02.

Vissza nem térítendő segély falusi nők és fiatalok foglalkoztatására

Összesen 53 projektum finanszírozására ítélt oda tegnap 6,8 millió dinár értékű vissza nem térítendő támogatást a tartományi foglalkoztatási titkárság. Valamennyi pályamű a nők és fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítását szolgálja, különös tekintettel azokra, akik falun élnek

– Célunk, hogy viszonylag szerény összegekkel nagy eredményeket érhessünk el, azaz, hogy kevés befektetett pénzért cserébe olyan tevékenységeket, projekteket indítsunk el, melyek hosszú távon is elősegíthetik a mindenképp problémás foglalkoztatási kategóriába sorolható polgárok boldogulását a munkaerőpiacon – jelentette ki Miroslav Vasin tartományi foglalkoztatásügyi titkár.

A jóváhagyott projektek munkafeltételeket teremtenek, különféle kiképzéseket foglalnak magukba, melyek, közvetett úton a könnyebb munkaszerzéshez vezetnek – hangzott el a tegnap a szerződés aláírásakor. Ezeknek a támogatásoknak a jelentősége azokból az adatokból is tükröződik, melyek szerint Vajdaság területén mintegy háromszáz női szervezet tevékenykedik jelenleg. Vasin hangsúlyozta, az elmúlt két év során háromezer nő vett részt különféle tanfolyamokon, kiképzéseken, megkönnyítve ezáltal az elhelyezkedést. Ugyanezt a célt szolgálják a helyi önkormányzatokban nyitott információs irodák is.

Az elmúlt két évet a gazdasági krízis jellemezte, ám ennek ellenére, ahogy Vasin fogalmaz, Vajdaságban sikerült csökkenteni a munkanélküliek számát. Ennek a tendenciának a tartósságát szeretnénk tovább vinni, mondja a titkár.

A nők és fiatalok foglalkoztatási körülményeinek javítására irányuló szóban forgó pályázat határideje egyébként november elsején jár le, s a titkárság által előirányzott keret mintegy harminc százaléka áll még a következő két hónap során jelentkezők rendelkezésére.

Magyar Szó, 2010. augusztus 31.

Nagyszámú kiállító, valamivel gyengébb látogatottság, igényes szakmai programok jellemezték az idei rendezvényt

Vasárnap fejeződött be a sorrendben negyedik szabadkai nemzetközi és regionális gazdasági vásár. A sportcsarnokban megszervezett gazdasági seregszemle keretében számos szakmai tanácskozásra is sor került, a régió és Szerbia gazdálkodói mellett pedig bemutatkoztak magyarországi és horvátországi cégek is. A zárónapon sorsolták ki a vásár fődíját is, egy egyedi, kézzel készített kandallót. A szervezők vegyesen értékelték az idei rendezvényt.

A vasárnapi zárónapon sorsolták ki a nyereményjáték nyerteseit és a legszebb standoknak járó serlegeket is kiosztották. A fődíjat, a szabadkai Kujundžić kisipari műhely egyedi, kézzel készített kandallóját Pajković Dejan nyerte, a két napos mórahalmi üdülést Szarvák Csaba, a Terhes Tihamér virágtermelő által felajánlott cserepes virágot Megyesi Ibolyka kapta, de emellett további vigaszdíjakat is kisorsoltak a szervezők. Az idén a legszebb standért járó serleget a verőcei (viroviticai) Gazdasági Kamara kapta, a második helyet a Kujundžić kisipari műhely és a magyarországi Macline Kft. szerezte meg, a harmadik helyért járó serleget pedig a zentai Gazdakörnek és a szabadkai Novi Metal Kisipari műhelynek ítélte oda a zsűri. Az idén először két különdíjat is kiosztottak, az egyiket a horvátországi Križevci Vállalkozói Kft., a másikat a szabadkai és szegedi Vízművek közös standja kapta meg.

Karai László, a város gazdasággal megbízott tanácsosa szerint a negyedik nemzetközi és regionális gazdasági vásár főleg a gazdasági együttműködés terén hozott sikereket a résztvevőknek, a kiállítóktól is sok pozitív visszajelzés érkezett, emellett az előadások, tanácskozások is hasznosnak bizonyultak. Bodrogi Béla, a vásár szervezésével megbízott Szabadkai Piacok Közvállalat igazgatója is sikeresnek ítélte meg a rendezvényt. Mint elmondta, az idén megháromszorozódott a horvát kiállítók száma, a legkülönfélébb iparágakkal foglalkozó cégek jöttek el és igen széles termékkínálatot láthattak az érdeklődők, ugyanakkor csalódott is, mert annak ellenére, hogy a vásár sok szempontból magas színvonalon zajlott, a szabadkaiak érdeklődése nagyon alacsony volt.

A IV. szabadkai gazdasági vásárral párhuzamosan több konferenciára és előadásra került sor, melynek során cégek, vállalatok mutatkoztak be, ismertették a város nyújtotta befektetési lehetőségeket, és tovább mélyültek az üzleti kapcsolatok.

A KÖZÖS VÍZBÁZISOK MEGŐRZÉSE

Ennek keretében a Sportcsarnokban a Vízművek és Csatornázási Közvállalat és a szegedi Vízművek Zrt. képviselői aláírtak egy együttműködési szerződést, hogy a következő időszakban közösen pályázhassanak uniós alapoknál.

– A víz nem ismer határokat és a közös vízbázisok megőrzése mindkét fél számára fontos. Több használaton kívül lévő kút is van, melyeken keresztül a 200 méternél mélyebben levő vízréteg beszennyeződik, a vállalatok viszont saját eszközeikből nem tudják ezeket a problémákat orvosolni, így közösen szeretnénk uniós pénzeket megpályázni, hogy felmérjük a helyzetet és szanáljuk a szennyezés forrásait. A szerződés keretén belül a szennyvíztisztítás és a biogázfejlesztés területén is jó együttműködést tudunk majd megvalósítani, a szegedi kollégák pedig ezen a téren nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, így bízom benne, hogy sokat tudunk majd tőlük tanulni – nyilatkozta lapunknak Tóth Godó Valéria, a szabadkai Vízművek igazgatónője.

Bajúsz Gábor, a szegedi Vízművek Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy nemrégiben a szabadkai Vízművek azért kereste fel őket, hogy az ottani szennyvíztisztító telepet meglátogassák, s ennek kapcsán indult meg egy beszélgetés, melynek eredményeként megszületett a most aláírt megállapodás. A szegedi Vízműveknek hasonló szerződésük van egy romániai és egy cseh vállalattal, s évek óta sikeres együttműködést tudnak megvalósítani, s mint azt a vezérigazgató kiemelte, ők is sokat tanultak ezektől a partnercégektől, s Szabadkával is gyümölcsöző kapcsolatra számítanak, már csak amiatt is, mert komoly pályázási tapasztalatokkal rendelkeznek.

ZÖLDMEZŐS BERUHÁZÁSOK

Branko Guslov, a szabadkai Ipari-technológiai Parkok Közvállalat igazgatója a szabadkai zöldmezős beruházási lehetőségeket ismertette az érdeklődőkkel.

– Az Ipari-technológiai Parkok Közvállalatot az idén alapította meg a város. A vállalat feladata, hogy a városi tulajdonban lévő földterületekről gondoskodjon, vagyis előkészítse a szükséges tervdokumentációkat, főtervet, gondoskodjon az infrastruktúra kiépítéséről, népszerűsítse ezeket a területeket a hazai és külföldi befektetők körében, vagy közvetítsen a város és a befektetők között. Ezúttal két olyan földterületet mutattunk be, melyek ideálisak a befektetők számára. Az egyik a Petar Drapšin, vagyis az egykori kettes számú kaszárnya, ahol elsősorban kereskedelmi jellegű befektetésekre számítunk. Igen kedvező az elhelyezkedése, hiszen a 21 hektáros terület a Szabadka–Palics főút mellett fekszik, amely közvetlenül kapcsolódik az E-75-ös autóúthoz és a tízes korridorhoz. Itt már elkészült a szükséges tervdokumentáció és a főterv, az infrastruktúra pedig jövőre épül ki. A másik a kisbajmoki Vámszabad övezet melletti terület, ami 53 hektáron fekszik, s ezzel valójában a Vámszabad övezetet bővítjük ki. Ide kereskedelmi és ipari befektetőket várunk, elhelyezkedése pedig úgyszintén igen kedvező, a Szabadka–Zombor főút mellett fekszik, egy kilométerre az Y-elágazástól. A tervdokumentáció elkészült, a főterv kidolgozása pedig folyamatban van, és jövőre itt is megkezdjük az infrastruktúra kiépítését – mondta az igazgató.

BIZTONSÁG HATÁROK NÉLKÜL

Az EU-SEC Holding Nemzetközi Biztonsági Szolgáltató Cégcsoport volt a házigazdája a Biztonság határok nélkül elnevezésű konferenciának, amely egyben e cég szlogenje is. Ők hét országban nyújtanak őrzés-védelem, biztonságtechnikai és takarítástechnológiai szolgáltatást. Az EU-SEC Holding a gazdasági vásáron nemcsak kiállítóként szerepelt, hanem magának a rendezvénynek a biztosítását is ellátta, az előadások alatt pedig amellett, hogy ismertetették a cég nyújtotta széleskörű szolgáltatásokat és a korszerű biztonságtechnikai felszereléseket, a közrendről, közbiztonságról, annak gazdasági hatásairól, és nem utolsó sorban a vállalkozások biztonságáról hallhattak értékes információkat a megjelentek.

– A magyarországi és szerbiai előadók által betekintést szerettünk volna adni a jogi, gazdasági, vagyonvédelmi irányvonalakról. Olyan vállalkozók, személyek látogattak el ma ide, akik érdeklődnek a másik ország iránt, vagyis, hogy hogyan lehet ott megvalósítani egy beruházást, milyen jogszabályok vannak érvényben, milyen a gazdasági szféra. Ha megvalósul egy biztonságos partnerkapcsolat és értéket teremtünk, vagyis amikor már van mit féltenünk, akkor felmerül a kérdés, hogyan tudjuk ezt megóvni. Itt kapcsolódik be a közrend és közbiztonság, és itt jövünk mi a civil szférából, akik gyakorlati tudással rendelkezünk, és tapasztalatainkat át tudjuk adni – mondta el Héja Zoltán, az EU-SEC vezérigazgatója.

Stojánovity Lívia, Tómó Margaréta

2010. augusztus 30., hétfő