A szerb kormány mindent megtesz, hogy az állami felügyelet alatt álló termékek díjszabása újévig ne növekedjen, és hogy tartható legyen az évi 8 százalékos célinfláció, jelentette ki hétfőn Mirko Cvetković kormányfő Újvidéken a Tartományi Gazdasági Kamarában megtartott összejövetelen.
A világválság utáni időszakban Szerbia gazdasága javulást mutat, számolt be a Mirko Cvetković kormányfő a vajdasági gazdasági élet képviselői előtt. A fellendülés jelei az első negyedévben még igen szerények voltak, a másodikban már elérte a 2 százalékos szintet, és a féléves összesített eredmény szerint hat hónap alatt 1,3 százalék volt. Ha a második negyedévben beindult növekedés az eddigi ütemben folytatódik, az év végéig Szerbia gazdasága eléri, de akár túl is szárnyalhatja az 1,5 százalékos növekedési szintet, amelyet tavaly év végén a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel tűztek ki célul. A számadatok optimizmusra adnak okot, ám nem szabad szem elől tévesztetni, mondja Cvetković, hogy ez a növekedés a 2009-es évhez viszonyítottak, amikor Szerbia gazdasága a világválság hatására komolyan visszaesett. Tehát, az idei cél megvalósításakor is a 2008-as évi teljesítmény alatt maradunk. A tavalyelőtti színvonal leghamarabb jövőre érhető el.
A szerb gazdaság növelésére a kormány egy újfajta modellt dolgozott ki, újságolta el a kormányfő. Az eddigi szerint a fejlesztést a hazai, más szóval a belső fogyasztás jelentette, amit a privatizált vállalatokból befolyt összegek lehetővé tettek, ám veszélyt jelentettek az ország makrogazdaságára. A régi modell többé nem tartható fenn, az új pedig már nem a behozatalon, hanem a kivitelen alapul majd. A hazai termékek eddig elérhetetlennek tűnt piacokra törtek be, aminek megvannak már az eredményei is. Az idei év kilenc hónapja alatt a szerbiai termékek kivitele 16 százalékkal növekedett, a behozatalt pedig sikerült csökkenteni. A exportnak importtal való lefedettsége eléri az 57 százalékot.
A kormányfő kitért a dinár árfolyamának alakulására is. Elmondta, az utóbbi egy-két hónapban nem tapasztalhatók nagyobb kilengések, és ez is a kivitelt serkentő politikának az eredménye. Az idei évi célinfláció a tervezett keretek között marad, vagyis a 8 százalék körüli szinten. Ha decemberre mégis úgy alakul, hogy a pénzhígulás túllépné a tervezett szintet, mégsem veszélyeztetné a gazdaság stabilitását. A szerb kormány minden tőle telhetőt megtesz, mondja Cvetković, hogy visszafogja az államilag irányított termékek árának növekedését. A villanyáram és a földgáz árának drágítási követelésit elutasította, és ez a két energiaforrás az év végéig semmiképp sem drágulhat meg.
A vajdasági üzletemberek a beszámolót követően kérdéseket intéztek a kormányfőhöz. Mint mondják, napi tevékenységük során azt tapasztalják, hogy a kormány nem fektet kellő hangsúlyt a szürkegazdaság letörésére, mintha ez az ágazat a lakosság szociális békéjét lenne hivatott szolgálni. Arra is panaszkodtak, hogy az üzleti körökben tapasztalt fizetési fegyelmezetlenség már olyan mértékeket ölt, hogy mindenki mindenkinek adósa, és négy hónapnál is többet kell várni az elvégzett munka megfizettetésére. A vállalkozók felrótták a kormányfőnek a közszféra immár mértéktelennek tűnő költekezését, amit a vállalkozó adófizetők pénzéből (is) fedeznek. Amíg a közhivatalnokok száma egyre növekszik, a kisvállalkozók arra kényszerülnek, hogy munkahelyeket számoljanak fel.
A kormányfő a kérdésekre válaszolva elmondta, a szürkegazdaság letörése elsődleges feladat, ám nem az öt pokrócot becsempésző polgárok jelentik a veszélyt, hanem azok a csatornák, melyeken nagy mennyiségű áru kerül be az országba anélkül, hogy vámot és adót fizetnének utána. Cvetković ígéretet tett arra, ha a vállalkozók – még ha névtelen feljelentésekkel is – segítenek a szürkegazdaság képviselőinek felderítésén, kiadhatja az utasítást azok üzérkedéseinek felszámolására. A kormányfő elmondása szerint az államnak az ügyfelek közötti adósságok behajtására nincsenek mechanizmusai, a közfogyasztás jelenleg a hazai össztermék 44 százalékát teszi ki, de tervezik annak 40 százalékra való visszaszorítását.