Négy közös pályázat

A Magyarország és a Szerbia közötti nagy határátkelőkön különösen a nyári hónapokban kígyóznak hosszú sorok – aki teheti, ilyenkor a kishatárokon közlekedik. A folyamatban lévő határon átívelő IPA-projekteknek köszönhetően három új kishatárátkelője is lesz a két országnak, a Tiszasziget–Gyála szakasz pedig megújul.

A magyarországi Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) Szerbiával együtt számos projektumon dolgozik. A határon átívelő pályázatokról, jelenlegi szakaszaikról és az együttműködésről általában a törökbecsei származású Ibrajter Mirával, a NIF munkatársával, EU-koordinátorral beszélgettünk, aki munkája során számos határokon átívelő Interreg, ETE és IPA-projektet menedzsel, dolgozik szlovák, szlovén, román szomszédokkal, jelenleg pedig több szerbiai projekt felett bábáskodik:

– Jelenleg négy közös futó projektünk van Szerbiával: az Ásotthalom–Bácsszőlős összekötő út építése Szabadka városának partnerségével, a Baja–Zombor összekötő út építése Zomborral közösen, a Bácsalmás–Bajmok és Tiszasziget–Gyála összekötő utak tervezésére pedig az újvidéki székhelyű Vajdasági Városrendezési Intézettel pályáztunk és nyertünk – mondta el Ibrajter Mira.

Milyen szakaszban vannak ezek a projektek?

– A projektek mindkét oldalon elindultak, és bár közösen pályáztunk a szerb féllel, megvalósítani már külön-külön fogja azokat a két ország. Ehhez első lépésként az ún. PRAG-szerinti beszerzési eljárásokat kell lefolytatni Magyarországon és Szerbiában is. Ez a versenyeljárás attól lett „izgalmas” feladat, hogy míg ez a fajta beszerzés Szerbiában újdonságnak számító komoly kihívás, Magyarországon már „lefutott”, ugyanis nekünk már az EU szerinti közbeszerzési eljárásokat kell alkalmaznunk.

Mikorra valósulnak meg ezek a projektek?

– Az IPA magyar–szerb programért felelős szervezete, a Joint Technical Secretariat Hungary-Serbia későn jelentette meg a pályázatot, ezért a projektek megvalósítására kevés idő maradt: befejezésük határideje mind a négy esetben 2011 októbere. A Gyála–Tiszasziget szakasz tulajdonképpen az út korszerűsítésének, szélesítésének a terveztetése lesz. Bácsalmáson az országhatárig van út, a határ túloldalán kell megépíteni, de Bácsalmástól fölfelé az 51-es útig is szeretnénk utat építeni. Jelenleg ehhez az engedélyezési és kiviteli terveket, valamint a megvalósíthatósági tanulmányokat szeretnénk elkészíteni. A szükséges tervdokumentáció megszerzése után egy újabb pályázat keretén belül lehet majd építeni is.

Milyen összegeket kaptak ezek az IPA-projektek az uniótól?

– A Baja–Zombor út megtervezésének értéke magyar oldalon 1,4 millió, a szerb oldalon 348 ezer euró. Az Ásotthalom–Bácsszőlős összekötő út rövidebb, így a teljes hossza megépül egy fázisban, a projekt értéke a magyar oldalon 778 ezer euró, szerb részről 4,7 millió euró. A Bácsalmás–Bajmok összekötő út tervezése magyar oldalon 176 480, a szerb részről 432 270 eurós beruházás. A Tiszasziget–Gyála összekötő út tervezése 131 380 euróba kerül Magyarországon, Szerbiában pedig csaknem 460 ezer euró. Ebben a programban az Európai Unió 85%-ban támogatja a projekteket, a maradék 15%-ot költségvetési forrásokból kell előteremteni. Remélem, hogy ennek a technikai oldalát a szerb kormány megoldja.

Szerbiából könnyű partnert találni ilyen projektekhez?

– Remekül tudtunk együtt dolgozni azokkal a projektmenedzserekkel, akikkel közvetlenül munkakapcsolatban álltunk, emiatt a kollégáim – akik már dolgoztak más szomszédos országokban élő partnerekkel is – pozitívan csalódtak, én pedig büszke voltam a származásomra. Viszont találkoztunk olyan szerbiai döntéshozóval is, aki teljesen elutasító volt az együttműködést illetően – az az érzésem, ha egy ilyen feladatból nincs „közvetlen” haszon, egyesek nem szeretnek benne részt venni. Azt gondolom, hogy a szerb minisztériumok sincsenek eléggé felkészülve ilyen feladatokra, pedig ezekben a konkrét esetekben is mindegyik partnerünk jól járt, mivel a projektekben mi vállaltuk a vezető partner szerepét. Egy-egy ilyen munka során sokat lehet tanulni és fejlődni, különösen, ha eljutunk oda, hogy a szerbiai fél is fölvállalja ezt a vezető partneri szerepet. Sok lehetőség rejlik Szerbia számára ezekben a projektekben, hiszen sok uniós előkészítő program létezik, ezekből a magyarok is sokat kihasználtak, különösen az infrastruktúra fejlesztésére. Persze a sikerhez alapos munkát kell végezni, és a közbeszerzések folyamata is elég szabályozott, nincs meg benne a kiíró szokásos „mozgástere”…A csalódottság mellett persze örülök is annak, hogy Szerbia számára is adottak a lehetőségek, amelyekkel élni lehet és kell is. Amikor látják az eredményeket, a szerbiai partnerek is boldogok és magukénak érzik a sikert.

– Milyen tervekről tud beszámolni?

– Az útépítés roppant költséges beruházás, és mivel az IPA-források is megcsappantak egy kicsit, ebben az Operatív Programban csak rövid útszakaszokat lehet építeni. A Baját a hercegszántói határral összekötő mintegy 30 kilométeres útszakaszból most csak egy körforgalom, illetve egy 2,9 kilométeres útszakasz épül. Mivel a magyar oldal rendelkezett megfelelő előkészítettséggel (tervekkel és építési engedéllyel), tudtunk pályázni erre az építésre, egy következő pályázatban pedig majd folytatjuk az útépítést a határ felé. Tekintettel arra, hogy a szerb oldalon nincsenek tervek és építési engedélyek, ebben a fázisban a projekt célja az, hogy ezek elkészüljenek a Béreg (Bački Breg)–Bezdán–Zombor szakaszra. A következő pályázatban a projekt része lesz az építés is –, ha már vannak tervek, sokkal könnyebb pályázni az építésre is.

Magyar Szó, 2010. augusztus 27.

IV. NEMZETKÖZI ÉS REGIONÁLIS GAZDASÁGI VÁSÁR

Tárt karokkal várják a szerbiai befektetőket Magyarországon – mondta dr. Becsey Zsolt

A IV. Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásár csütörtökön megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt, és az idén rekordszámú kiállítóval büszkélkedhet. A megnyitóra számos magas rangú vendég látogatott el, hivatalosan pedig Bojan Pajtić tartományi kormányfő nyitotta meg a vásárt.

– A tartományi kormány minden hasonló rendezvényt támogat, amely után újabb gazdasági kapcsolatok alakulnak ki, és további munkahelyeket hoznak létre. Nagyon örülök, hogy Magyarország mellett Horvátország is a partner szerepét tölti be ezen a vásáron. A gazdaság az a terület, amit a legjobban érintett a globalizáció, ez pedig azt is jelenti, hogy egyetlen ország gazdasága sem maradhat meg önállóan, másoktól függetlenül, hiszen együttműködés nélkül a fejlődés sem lehetséges. Jó hír, hogy a tavalyi adatokhoz képest az idén ötezerrel csökkent a munkanélküliek száma, s ehhez az eredményhez a Fejlesztési Bank programjai is nagyban hozzájárultak. Ez a pénzintézet több cégnek is hathatós segítséget nyújtott, és ezáltal új munkahelyeket teremtettünk – mondta köszöntőjében a tartományi kormányfő.

A vásár kapcsán tartott sajtótájékoztatón dr. Becsey Zsolt, Magyarország Nemzetgazdasági Minisztériumának külgazdasági kapcsolatokért felelős államtitkára kiemelte: egy kicsit Vajdaság államtitkárának is érzi magát. Hozzátette, hogy csakis olyan módszereket támogatnak, amelyek eredményeket hoznak.

– Tárt karokkal várjuk a szerbiai legális befektetőket Magyarországon – mondta dr. Becsey Zsolt.

Pásztor István, a tartományi kormány alelnöke arról szólt, hogy ez a régió sikerre van ítélve, annak ellenére, hogy látja, mi történik mostanában körülöttünk.

– Nézzük meg, hol voltunk tíz évvel ezelőtt, és hol tartunk most – mondta Pásztor, és bejelentette, hogy tegnap Szegeden egy konferencia keretében ismertették a Szeged–Baja vasútvonal felújítását előirányzó tervdokumentációt, ami érinti Szabadkát is.

Saša Vučinić, Szabadka polgármestere arról a projektumról szólt, amelynek kidolgozását kiemelten fontosnak tartják. Ez pedig nem más, mint egy vásártér, vagyis egy hasonló rendezvények megszervezésére alkalmas épület megtervezése és kiépítése, hiszen az effajta vásárok hosszú távú befektetésnek számítanak.

A helyi és hazai kiállítókon kívül igen sokan érkeztek külföldről, elsősorban horvátországi és magyarországi vállalkozók, hogy bemutassák termékeiket és üzleti partnereket találjanak maguknak. Aki a következő napokban ellátogat a Sportcsarnokba, a legkülönfélébb termékekkel találkozhat a standokon. Mezőgazdasági gépeket, masszázsszékeket, fitneszgépeket, kerékpárokat, esztergagépeket, napelemeket, kazánokat gyártó és forgalmazó cégek képviseltetik magukat, nyomdák, cukrászdák, pékségek, sörgyárak, szabászműhelyek mutatkoznak be, sőt találkozhatunk cserépkályhát tervező és építő vállalkozással, megrendelésre gyártott bútorokat készítő vagy közlekedési lámpákat gyártó céggel is. Több városnak, vállalatnak, gazdasági kamarának van külön standja, így a Szabadkai Üzleti Inkubátornak, Eszéknek, a Park Palics Közvállalatnak és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak is.

Azok a kiállítók, akik az elmúlt években is részt vettek a szabadkai vásáron, nagyon jó véleménnyel vannak a rendezvényről. Mint mondták, a vásár – ami remek lehetőség arra, hogy a megjelent kiállítókkal tovább mélyítsék a már meglévő üzleti kapcsolataikat és újabb üzleti partnereket találjanak – évről évre gazdagabb és színvonalasabb, ezért mindenképpen profitálnak azzal, ha megjelennek.

A gazdasági vásárt vasárnap három óráig lehet megtekinteni. A belépődíj 100 dinár. A látogatók egy nyereményjátékban is részt vesznek, a fődíjat vasárnap 11 órakor sorsolják ki, így mindenképpen megéri ellátogatni, délben pedig kihirdetik a legszebb standot is.

Magyar Szó, 2010. augusztus 27.

STATISZTIKAI INTÉZET

Szerbiában a júliusi kifizetett átlagbér 34 591 dinár (326 euró) volt, ami ténylegesen 1,5, névlegesen pedig 1,3 százalékkal magasabb, mint előző hónapban – áll a Köztársasági Statisztikai Intézet közleményében. A statisztika szerint a júliusi bruttó fizetés 48 394 dinárt (456 euró) tett ki, reálisan 2,1, nominálisan pedig 1,9 százalékkal volt magasabb a júniusi átlagnál.

A tavalyi időarányos hónaphoz viszonyítva az idén júliusban ténylegesen, 1,8 névlegesen pedig 6,3 százalékkal növekedtek a nettóban kifejezett bérek.

Mintegy háromezer hivatalnok tölti be a brókerek szerepét

Augusztus 30-án kezdődik a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) részvényeivel történő kereskedés a Belgrádi Értéktőzsdén. Szerbia arra jogosult mintegy 4,8 millió polgára öt-öt részvényt kapott a NIS részvénycsomagjából. Mint ismeretes, a részvények egységenkénti kezdőára 505 dinár lesz. Elméletileg már a kereskedés első napján akár 1500 dinárra is felugorhat a részvények ára, de 50 dinárral kevesebbet is érhet. A brókerek szerint az ár megháromszorozódásának gyenge esélye van. Azt tanácsolják: várjunk az eladással, amíg a többi állami nagyvállalat részvényeit is megkapjuk, vagy amíg korszerűsítik a NIS-t, akkor ugyanis többet érhetnek az ingyen kapott részvények. Garancia minderre, persze, nincs.

A Postai Takarékpénztár és az ország postahivatalai felkészültek az ingyenrészvényekkel történő kereskedések hétfői startjára – közölte tegnap Zvezdana Jakšić, a Postai Takarékpénztár képviselője. A szerbiai kormány épületében megtartott tegnapi sajtótájékoztatón Jakšić elmondta, az első néhány napban a kliensek áradatával számolnak, ezért berendezkedtek a gyors informatikai adatátvitelre, a polgárok részvények eladására vonatkozó meghagyásainak mindössze néhány milliszekundumos realizálására. A dolgozók kiképzése befejeződött – hétfőtől a posta mintegy háromezer hivatalnoka tölti be a NIS részvényeinek eladásával foglalkozó brókerek szerepét.

Svetlana Lešević, a Posta közvállalat pénzügyi szektorának vezetője elmondta, a polgároknak a postára nem muszáj magukkal hozniuk a korábban kapott részvénybizonylatot, de fontos, hogy náluk legyen az érvényes személyi igazolványuk, hogy közöljék folyószámlájuk számát, s azt, mennyi részvényt milyen áron kívánnak eladni.

A délelőtt 9.30 perc előtt fogadott meghagyások alapján még aznap a börzére kerülnek a részvények, az ezt követően befutó meghagyások alapján pedig csak másnap. Ha lesz a börzén olyan érdeklődő, aki az ügyfél által meghatározott áron a részvényeket venne, eladják azokat, az eladásból származó összeget pedig legkorábban három nap múlva befizetik az ügyfél folyószámlájára. Ha nem lesz érdeklődő, a részvények, úgymond, addig várakoznak a börzén, amíg nem kerülhetnek eladásra. Az eladásra vonatkozó meghagyás kilencven napig marad érvényben, ezután újabbat kell kiadni. A részvénytulajdonosnak jogában áll időközben visszavonni a korábban átadott meghagyást, s például új árat tartalmazó új meghagyást benyújtani. Hogy eladták-e a részvényeket vagy sem, a 0800/ 100-300-as ingyenesen tárcsázható számon, 30 dináros SMS-lekérdezés útján, illetve a www.posta.rs, a www.posted.co.rs és a www.besplatneakcije.rs honlapokon lehet megtudni. Annak, aki nem eladni, hanem további részvényeket szeretne venni, nem a postához, hanem a brókerházak egyikéhez kell fordulnia.

Svetlana Cerović, a Belgrádi Értéktőzsde marketingosztályának vezetője elmondta, a kereskedés első napján a részvények értéke 300 százalékkal növekedhet és 20 százalékkal csökkenhet. Az előző napi záráskor érvényes ár képezi a másnapi kezdőárt. A következő napokon legfeljebb tíz százalékkal emelkedhet, s nyolccal csökkenhet a részvények ára.

A Szerbiai Kőolajipari Vállalat június végén vált nyitott részvénytársasággá a cég igazgatóbizottságának döntése alapján. A részvények összértéke 81,53 milliárd dinárt tesz ki. Az orosz Gasprom vált a vállalat többségi tulajdonosává, ugyanis 400 millió eurót fizetett a részvények 51 százalékáért. A szerb állam tulajdonában van a NIS részvényeinek további 29,9 százaléka. A fennmaradó 19,1 százalék a vállalat jelenlegi és egykori dolgozóinak, Szerbia mintegy 4,8 millió polgárának és néhány kisebb vállalatnak a kezében van.

Magyar Szó, 2010. augusztus 26.

MAGYARKANIZSA KÖZSÉG VÁLLALKOZÓINAK ÁLTALÁNOS EGYESÜLETE

A magyarkanizsai vállalkozók meghívására horvát iparosok vendégeskedtek a városban az új kenyér ünnepén

A horvátországi Zaprešić iparosegyesületének küldöttsége vendégeskedett Magyarkanizsán az elmúlt hét végén a magyarkanizsai község vállalkozói egyesületének meghívására. Mivel a találkozó időpontja egybeesett a Szent István-napi újkenyér-ünneppel, ezért a vendégeket és vendéglátóikat fogadta Nyilas Mihály , Magyarkanizsa polgármestere is a munkatársaival.

Milan Emacora, a zaprešići iparosegyesület vezetője a látogatás kapcsán elmondta, hogy a zágrábi megyéhez tartozó község a környező hét településnek több mint ezer vállalkozóját tömöríti, és hogy a város legjelentősebb rendezvénye a hagyományos vendéglátó-ipari vásár, ami az illetékes horvát minisztérium messzemenő támogatását élvezi. Évek óta egyre rangosabb ez a rendezvény, mind nagyobb tömegeket mozgat meg, a kiállítók és a látogatók egyaránt évről évre tömegesebben vesznek részt rajta. A zaprešići iparosok évek óta szoros együttműködést folytatnak szlovén társaikkal, és bíznak benne, hogy magyarkanizsai sorstársaikkal, akiket szívesen látnak a vásárokon, ugyancsak gyümölcsöző lesz a kapcsolatuk – mondta Milan Emacora.

A városházán megtartott fogadást követően Nyilas Mihály polgármester is reményét fejezte ki, hogy a vendégek és az őket ide invitáló magyarkanizsai vállalkozók tartósan és hatékonyan együttműködnek – hiszen gondjaik, terveik, céljaik hasonlóak. A magyarkanizsai község iparosai tanulhatnak azokból az eredményekből, amelyeket a zaprešići kollégáik elértek többek között az említett rangos vásár kapcsán. Ezt a tanulást és együttműködést a magyarkanizsai önkormányzat is messzemenően támogatja – jelentette ki a polgármester.

Raffai Mária, a magyarkanizsai község vállalkozói egyesületének elnöke örömét fejezte ki, hogy a község legszebb ünnepén sikerült vendégül látni a horvát iparosok küldöttségét, és ő is megerősítette, hogy a gazdasági kapcsolatok mélyítésén fognak fáradozni.

Magyar Szó, 2010. augusztus 24.