A tudás érték elnevezésű projektum – amelyet az osztrák ADA fejlesztési ügynökség finanszíroz – célja, hogy felvilágosító és szakmai segítséget nyújtson, egyszóval tudást adjon át mindazoknak a hivatalnokoknak, akik cégbejegyzéssel és ehhez hasonló szolgáltatással foglalkoznak, valamint a vállalatalapítóknak, a munkanélkülieknek, a magánvállalkozóknak és az ezzel kapcsolatos ügyintézésre szakosodottaknak. A projektumot nyolc vajdasági településen – Szabadkán, Zomborban, Nagykikindán, Nagybecskereken, Versecen, Pancsován, Újvidéken és Sremska Mitrovicán – másfél éven át kiképzés formájában fogják megvalósítani oly módon, hogy kedvező feltételeket és légkört teremtenek a vajdasági vállalkozás felfejlesztésére.

Mindezt az osztrák ügynökség a tartományi munkaügyi és foglalkoztatási titkársággal, a Vajdasági Garanciaalappal és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat vajdasági részlegével karöltve szervezi meg. A terv szerint a nemzeti ügynökségnek és a garanciaalapnak 100 tanácsosát képezik ki arra, hogy munkanélküli, ám a saját vállalkozásukat indítani kívánó polgárokat felkészítsék az üzleti életre. Újabb 200 vállalkozót tanítanak meg arra, hogy miként maradjanak fenn a piacon, hogyan fejlesszék a vállalkozásukat, és hogyan hassanak a termelékenység növekedésére. Legalább 550 munkanélkülit arra képeznek ki, hogyan kell saját vállalkozásba kezdeniük, milyen terveket készítsenek, és a terveiket a gyakorlatban hogyan valósítsák meg – hangzott el tegnap a Tartományi Kormány épületében megtartott sajtótájékoztatón.

Az ADA Osztrák Fejlesztési Ügynökség a projektum oktatói részével az osztrák gazdasági kamara keretein belül működő WIFI legnagyobb európai oktatói intézményt bízta meg, amelynek horvátországi és szerbiai képviselője, Ivanka Springer a tegnapi projektumismertetőn a következőket nyilatkozta terveik kapcsán:

– A kiképzéssel oda szeretnénk hatni, hogy az emberek sokkal felkészültebbek legyenek. Minden várt és váratlan eseményre reagálni tudjanak, amikor vállalkozásba kezdenek. Sokan csak azt igénylik, hogy meghallgassák, megértsék őket, de mi ennél jóval többet nyújtunk, arra serkentjük az általunk kiképzett embereket, hogy felkészülten, jól és szakavatottan végezzék a munkájukat. Szerbiában eddig mintegy 20 cégből már 400-an vettek részt a képzésen, s valamennyien dicsérően beszélnek mindarról, amit megtanultak, és mondhatom, hogy azóta is szorosan együttműködünk. A mostani projektum legfőbb célja, hogy az általunk kiképzett tanácsosok megfelelően felvilágosítsák mindazokat, akik vállalkozásba kezdenek vagy már van vállalkozásuk, de dilemmák merültek fel. Különösen odafigyelünk az üzletkötői, a prezentációs és a szakmai kiképzésre, de a piackutatás, a pénzügyek, a vállalatvezetés területén is hasznos tudnivalót adunk át felvilágosító tanulmányaink résztvevőinek.

A tartományi költségvetés átütemezése után megteremtődtek a feltételek arra, hogy a kormány, ha kevés összeggel is, de támogassa a vajdasági helyi önkormányzatok határon átívelő együttműködési projektumait. Természetesen hogy a támogatást megszerezhessék, az önkormányzatoknak pályázniuk kell, s az összesen húszmillió dináros keret arra enged következtetni, hogy bőven lesznek visszautasított pályázatok, habár a tartományi kormányban azt ígérik, a támogatások jóváhagyása során igyekezni fognak, hogy inkább több projektumot segítsenek kevesebb pénzzel, minthogy például három önkormányzat támogatása révén kimerítsék a rendelkezésre álló anyagi eszközöket.

Ahhoz, hogy egy adott község jelentkezhessen a regionális és a helyi önkormányzati és községek közötti együttműködéssel foglalkozó titkárságok pályázatára, több feltételnek is eleget kell tennie. Saját fejlesztési stratégiával kell például rendelkeznie, emellett feltétel az is, hogy a határon átívelő projektumok közvetlen előkészítőjeként és továbbá kivitelezőjeként kell részt vennie az együttműködésben. Csak egy projektumtervezettel lehet pályázni, de engedélyezik, hogy egy pályázó még egy projektumban töltsön be társszerepet.

– A pályázat biztosan megkönnyíti az önkormányzatok helyzetét, melyek számára kötelező az Európai Unió által támogatott projektumok legalább 15 százalékának részfinanszírozása. A határon átívelő együttműködések terén, többek között emiatt is, a községek nagy része nem tud felmutatni látványosabb eredményeket. Ami az adminisztratív kapacitásokat illeti, szinte minden rendben van, sokuknak saját ügyfélszolgálati száma, befektetési központja van, így most már azon kell hatékonyabban dolgoznunk, hogy a fejlődési kapacitásokat is növeljük – közölte a tegnapi sajtótájékoztatón Tomislav Stantić tartományi helyi önkormányzati titkár.

Boris Barjaktarović kormányalelnök és regionális együttműködési titkár szerint valóban nem az anyagiak nagyságában van a kiírt pályázat lényege, hanem abban, hogy új fejezetet nyithatunk a községek támogatásában, ugyanis ilyen pályázatra az eddigiekben még nem volt példa. Barjaktarović biztosította az önkormányzatot afelől, hogy a jövő évi költségvetésben lényegesen nagyobb összeget tudnak elkülöníteni ezekre a célokra.

A vajdasági kormány egy különálló munkacsoport felállítását tervezi, mely kizárólag az európai integrációkkal, s azon belül is az európai projektumokkal lenne hivatott foglalkozni. A Brüsszelben megnyitandó vajdasági iroda is indokolttá teszi e lépést – mondják az illetékesek.

A szerbiai beruházási lehetőségek és a megújuló energiaforrások a középpontban

Ma, 10 órai kezdettel nyitják meg a Master Központban, az Újvidéki Vásár hagyományos rendezvényét, együttes nevén az Investexpót, amely október 26-ától 28-ig tart, és amely voltaképpen az egy időpontban tartott V. Nemzetközi Beruházási Javak Kiállítása és a 19. Nemzetközi Energetikai Kiállítás közös elnevezése. Az elkövetkező három napban az Újvidéki Vásáron tehát az igencsak időszerű, beruházással kapcsolatos kérdések és a megújuló energiaforrások által termelt energia lesznek a középpontban.

A tartományi kormány épületében tegnap megtartott sajtótájékoztatón Radoslav Striković tartományi energiaügyi titkár tájékoztatta a sajtó képviselőit az Investexpo legfontosabb eseményeiről és annak a kísérőrendezvényeiről. A beruházási kiállításon 54 szerbiai önkormányzat mintegy 220 beruházási projektummal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Ez ötödével több résztvevőt jelent, mint tavaly, annak ellenére, hogy az idei rendezvény egy nappal rövidebb lesz, mint a korábbi években. A hagyományokhoz híven a tudomány is képviselteti magát. Az újvidéki Master Központban a kiállítás időtartama alatt 14 szakmai összejövetelt tartanak.

A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos rendezvények körül érdemes kiemelni, az október 27-én, szerdán az energiaügyi titkárság szervezésében megrendezésre kerülő, a mezőgazdaság és a megújuló energiaforrások kapcsolatát taglaló tanácskozást. Erre az összejövetelre, ahol a biomassza fölhasználásának az aktuális kérdéseit vitatják meg, 200 mezőgazdasági termelőt várnak, akikre Striković szavai szerint mind úgy tekinthetünk, mint potenciális fölhasználókra.

A mezőgazdasági titkártól megtudhattuk, hogy november folyamán Olaszországból egy 60 tagú, Kínából pedig egy 9 tagú delegáció érkezik, amelyek a megújuló energiaforrásokkal működtetett erőművek létesítését illető helyi lehetőségekkel kívánnak behatóbban megismerkedni. A kínaiak a napenergia, az olaszok a biomassza energiatermelésre való fölhasználásában érdekeltek.

Milosavljević szerint több millió liter tej elégítené ki a piaci igényeket

Az egyetlen élelmiszer, amivel gondok merültek fel a szerbiai piacon, az a tartós tej, jelentette ki Slobodan Milosavljević kereskedelmi miniszter. Hozzátette, nem kell a hiánytól tartani, ugyanis minden alapvető mezőgazdasági termék hozamban és minőségben is kielégítő volt.

– Az államelnökhöz és a kormányhoz eljuttatott információkban néhány javaslattal álltunk elő, amelyek felvázolják, hogy behozatallal hogyan tudnánk egy-két hónapra megoldani a tartós tej hiányát – mondta Milosavljević.

Elmondta, több millió liter tejről van szó, amely kész termék, vagyis csomagolt tej, vagy nyers tej, esetleg sűrített tej behozatalával, netán a vám, illetve más illeték eltörlésével kielégítené a piaci igényeket.

– Mindent megteszünk, hogy a gondokat megoldjuk. A hazai tejtermelők jelentős mértékben kevesebb tejet adnak át a tejfeldolgozóknak, vagyis az iparnak – mondta a kereskedelmi miniszter. Véleménye szerint a tejpiac stabilizálását úgy lehetne megoldani, ha agrárbüdzséből nagyobb összegeket fordítanának a szarvasmarha-tenyésztésre, ami az elmúlt évben jelentős mértékben lecsökkent.

A NIS részvényei után az év végéig a belgrádi Nikola Tesla repülőtér részvényeit is megkaphatják a polgárok.

Ugyanis ezek a részvények is bekerülnek az ingyenrészvény alapba, jelentette be a Privatizációs Ügynökség. A részvényekre mintegy 4,8 millió polgár jogosult, ám mint arra Milan Kovačević beruházási tanácsadó rámutatott, a részvények értéke a repülőtér privatizációjától függ.

– Az előírások szerint először kiosztják az ingyenrészvényeket, a repülőteret majd csak ezután magánosítják. A repülőtér értéke nagy mértékben függ attól, hogy milyen járulékot tudnak megfizettetni, a rendeleteket megváltoztatják-e, illetve, hogy kinek a kezébe kerül a repülőtér. Vagyis attól függ, hogy mennyit kapnak majd a polgárok a részvényekért, hogy a későbbiekben sikeresen működik-e majd a repülőtér – mondta Kovačević.

A Privatizációs Ügynökség tájékoztatása szerint a Telekom részvényeinek kiosztására jövőre kerül sor.

Magyar Szó, 2010. októbr 25.