Földrajzi információs rendszer (GIS – geografski informacioni sistem) bevezetését tervezi Nagybecskerek és további három bánáti község.

A nagybecskereki GIS-központtal és a projekthez társuló Törökbecse, Magyarcsernye, Begaszentgyörgy és Szabadka községekkel egy olyan megbízható közös adatbázis jön létre, amelynek köszönhetően az önkormányzatok hatékonyabban, gazdaságosabban és korszerű eszközökkel tudnak a jövőben gazdálkodni erőforrásaikkal.

A tervek megvalósulását részben az Európai Unió, részben az érintett önkormányzatok fogják finanszírozni. A projekt teljes értéke csaknem 309 ezer euró, az EU hozzájárulása 264 ezer euró (85,4%), és a rendszer bevezetésével várhatóan 15 hónap alatt készülnek el.

A GIS összegyűjti, feldolgozza és elemzi a város- és területrendezéshez, építési telkekhez, kommunális infrastruktúrához és a községekhez kapcsolódó olyan adatokat, amelyeket korábban papíron (térképeken, tervrajzokon) és digitális formában tároltak a szakemberek. A rendszernek köszönhetően Közép-Bánát községeinek több erőforrása marad területrendezési, közigazgatási, ügyfélszolgálati és beruházásokhoz kapcsolódó feladatokra.

Tomislav Ratković, Törökbecse gazdaságfejlesztéssel megbízott tanácsosának elmondása szerint a község már évek óta tervezett hasonló projektet, de egyedül nem volt erre kapacitása – éppen ezért éltek azonnal a Nagybecskerek által felkínált együttműködési lehetőséggel. „Minden olyan községnek, amely fejlődni szeretne, szüksége van egy ilyen információs rendszerre. Ez a lehetséges beruházások miatt is nagyon fontos kezdeményezés” – tette hozzá a tanácsos.

Miodrag Bogunović, az IT-osztály vezetője részletesen is beszámolt a rendszerről, amely a rendelkezésre álló, úgynevezett területi adatokat egy internetes felületen fogja megjeleníteni, az adatkezelésből pedig az önkormányzat és közvállalatok dolgozói fogják kivenni részüket.

Predrag Stankov, a nagybecskereki polgármester tanácsadója azt emelte ki, hogy a GIS nemcsak Nagybecskerek számára, hanem az egész közép-bánáti régiónak fontos. „Európa modern városai az építkezési munkálatokat erre a rendszerre alapozzák, ezért nekünk is mielőbb be kell vezetnünk azért, hogy könnyebb legyen az infrastruktúra kiépítése községeinkben” – jelentette ki Predrag Stankov.

Magyar Szó, 2010. október 22.

A két tartományi titkárság, a környezetvédelmi és az oktatási, tavaly egy projektummal rukkolt elő, amelynek célja a vajdasági óvodák és iskolák rendezése, fásítása, parkosítása, tisztítása. Az Újvidéki Ősz rendezvény keretében tegnap a Vojvodina Sport- és Üzletközpontban erről a projektumról számoltak be a tartományi titkárság, valamint a projektumhoz kapcsolódó vállalatok és alapítványok képviselői. Az értekezleten jelen volt dr. Jeges Zoltán oktatási és dr. Slobodan Puzović környezetvédelmi titkár.

Dr. Slobodan Puzović megnyitva az értekezletet elmondta, hogy tavaly kisebb gondok merültek fel a projektum megvalósítása során, ennek ellenére az idén sokkal nagyobb az érdeklődés iránta.

– Az idén több mint 120 óvoda és iskola vesz részt az akciónkban, amelyet a Vajdaság Erdői közvállalat, a Ćesarov Alapítvány, a Greentech Kft., a RECAN Alapítvány és az Újvidéki Erdőtelepítő Mozgalom támogat.

Takács Márta, a Vajdaság Erdői közvállalat igazgatója közölte a jelenlevőkkel, hogy tavaly ez a közvállalat 900 facsemetét és egyéb ültetvényt ajándékozott az iskoláknak, de a felét nem vették át, nem szállították el.

– A gond abból adódott, hogy az ültetvényeket nem mi szállítottuk ki, hanem el kellett érte jönni. Sok iskolának a távolság miatt erre nem volt lehetősége. Az idén ezt a nehézséget úgy oldjuk meg, hogy az ültetvényeket nem egy helyen lehet majd átvenni, hanem a beérkezett rendelések alapján a vállalat kerületi kirendeltségeiben – mondta Takács Márta, majd hozzáfűzte, hogy mindazok, akik tavaly nem vették át az ültetvényeket, ezt az idén ősszel, vagy jövő év tavaszán megtehetik, és ezen felül újabb 1000 ültetvényt ajándékoznak az óvodáknak és iskoláknak.

Daniela Ćesarov, a svájci Ćesarov Alapítvány vezetője elmondta, hogy ez a civil szervezet támogat minden olyan, különösen a környezetvédelemmel kapcsolatos akciót, amely az iskolákkal kapcsolatos.

– Tavaly a szerbiai iskoláknak 1600 komputert és 100 laptopot osztottunk ki, de a környezetvédelmi akció végén, a következő év júniusában is szép ajándékokkal jutalmazzuk majd a legjobbakat.

Az értekezleten két figyelmet felkeltő előadás hangzott el a másodlagos hulladék gyűjtéséről és értékesítéséről. Az újvidéki Greentech Kft., valamint a RECAN Alapítvány képviselői a pille-. illetve a dobozos palackok értékesítéséről elmondták, hogy Szerbiában e hulladéknak mindössze a tíz százalékát gyűjtik be és hasznosítják. Az Európai Unióban ez a százalékarány meghaladja az 50-et. Az európai országok közül Németország áll az élen, ahol nemcsak a pillepalackokat, hanem az újraértékesíthető hulladéknak a 90 százalékát dolgozzák fel és szállítják ki. Mindkét előadásból megtudtuk, hogy a gyűjtési akciót az iskolákban is népszerűsítik, annak ellenére, hogy nem számíthatnak nagy mennyiségű hulladékra. Oktatási és nevelési célból kapcsolódtak a projektumhoz.

Végül álljon itt a krónikás szerény véleménye is. Meghallgatva az előadókat arra a következtetésre jutott, hogy valamennyien a józan észre, az értelemre, a tudatra akarnak hatni, amikor a környezetvédelemről beszélnek. Pedig a hulladékgyűjtés az egyik legjövedelmezőbb foglalkozás a világon. És miért ne tennénk jövedelmezővé valamennyiünk számára? A horvátországi példát említem, ahol az utak mentén, a folyók partján, a tengermelléken sehol sem látni pillepalackot vagy dobozos palackot. Miért? Nem a magas környezetvédelmi öntudat miatt, hanem azért, mert ott ezt a gondot másképpen kezelik, mint itt. Ha a pillepalackot visszaviszik a boltba, fél kunát fizetnek érte, és csaknem ennyit a fémpalackért is. A fél kuna 7 dinár. És ha a turista nem él ezzel a lehetőséggel, a helybeli szegény emberek (ott is van belőlük bőven) helyettük megteszik. A haszon többszörös. Először azért, mert nincs szemét, másodszor azért, mert kissé segítünk a szegényeken. És mindez senkinek sem kerül pénzébe. Környezetvédelmünk bábáskodásának önjelölt és az adófizető polgárok által jelölt embereknek talán el kellene gondolkozniuk ezen a megoldáson.

Magyar Szó, 2010. október 21.

Még ki sem írták a Szerbiai Telekom 51 százalékának eladására vonatkozó versenypályázatot, már megkezdődtek a kormánytagok közötti találgatások azzal kapcsolatban, hogy mire fordítsák a bevételt: vajon a költségvetésbe kerüljön az összeg, vagy külön alapot hozzanak létre erre a célra. A távközlési vállalat többségi tulajdonrészének értékesítésével kapcsolatban Miša Brkić gazdasági elemzővel beszélgettünk.

– Szerbiának meg kell szabadulnia az összes még állami kézben vagy többségi tulajdonban lévő vállalatától, kiváltképp, ha azok monopolhelyzetben vannak. Igaz, az Európai Unióban ma több cég állami tulajdonban van, láthatjuk azonban, hogy országunk eddig nem mutatkozott valami jó tulajdonosnak. Ugyanakkor a szerbiai közvállatoknak nem csupán tőkére, hanem új szervezésre és technológiára lenne szükségük. Ezeket azonban csak akkor tudnák biztosítani, ha stratégiai partnerséget kötnek egy külföldi nagyvállalattal. A Szerbiai Telekomnak találnia kell egy olyan partnert, akivel könnyebben üzletelhetne. Természetesen sokan azt állítják, hogy a Telekom egy kitűnően működő vállalat, de ha társulna hozzá egy külföldi cég, sokkal professzionálisabb és nyereségesebb lehetne.

A becslések szerint a Telekom 2,43 milliárd eurót ér. Reális ez a becslés?

– Ez csupán találgatás. A szerb kormány felbérelt egy tanácsadó könyvvizsgáló-vállalatot a közvállalat felbecsülésére, amely el is végezte a revizori munkát, de nem ismerjük a valós értéket. Feltehetőleg nagyobb összegről van szó, körülbelül 3 milliárd euróról beszélhetünk.

A megfelelő pillanatban írtuk ki a versenypályázatot?

– Erre a kérdésre én is kérdéssel válaszolhatok: és mikor lesz megfelelő a pillanat? Zoran Đinđić egykori kormányfő annak idején ugyanezt a kérdést tette fel azoknak a kritikusoknak, akik végig azon a véleményen voltak, hogy Szerbiának nem szabadna belekezdenie a reformokba, mert jó az, ahogyan élünk. Sohasem volt megfelelő pillanat a reform megkezdésére, és sohasem lesz elég jó pillanat arra sem, hogy külföldi résztulajdonba kerüljön a Telekom. Láthatjuk, hogy a kormány valóban el akarja adni a vállalat nagy részét, de nem azért, hogy sikeresebb és jobban működő cég legyen, hanem mert pénzt gyűjtenek egy újabb választásra, hogy megvegyék a szavazókat.

Véleménye szerint a közvállalat eladásából származó jövedelemnek egy alapba vagy inkább a köztársasági költségvetésbe kellene befolynia?

– Pillanatnyilag egyik megoldás sem tűnik megfelelőnek. Ha az állami költségvetésbe folyna be ez a jövedelem, akkor a parlament ellenőrizné, mire költik az eszközöket. Tanúi lehetünk azonban annak, hogy a képviselőház a mai napig sem ellenőrzi, hogy mire költik az állami költségvetés bevételeit. Ha pedig egy alapba kerülne az eladásból származó pénz, akkor egy központi bizottság felügyelné, hogy mire költik azt. Ekkor tulajdonképpen egy maroknyi csoport becsületszavára lesz bízva, hogy valóban oda kerüljön a pénz, ahova kell. Nos, ennek a bizottságnak hihetünk is, meg nem is.

Mire kellene költeni a befolyt összeget?

– A közvéleményben két lehetőséget említenek. Ha ez a pénz az állami költségvetésbe kerül, akkor elképzelhető, hogy ugyanaz fog történni, mint ami a Mobtel eladásakor, amikor is zongorákat vásároltak az iskoláknak, meg tornatermeket építettek, vagy önkormányzati irodákat újítottak fel. Ekkor szinte kidobtunk az ablakon másfél milliárd eurót. A másik lehetőség szerint pedig az infrastruktúrára kellene fordítani. Nekem ez a legszimpatikusabb megoldás. Több nemzetközi szervezet és külföldi befektető szerint Szerbia infrastrukturális szempontból az egyik legfejletlenebb európai ország. És itt nemcsak a közlekedésről van szó, hanem a telekommunikációról is. A legtöbbször a széles sávú internetcsatlakozás hiányát említik meg, amelyet ma már a jó üzletvezetés nélkülözhetetlen alapjaként tartunk számon. Négy évvel ezelőtt, amikor eladtuk a Mobtel közvállaltot a norvég Telenor vállalatnak, Bokros Lajossal beszélgettem Budapesten, akit a magyarországi rendszerváltás gazdasági reformjai megalkotójának tartanak számon világszerte. Amikor megkérdeztem tőle, hogy ha ő lenne a szerbiai pénzügyminiszter, mire fordítaná a mobilszolgáltatóból befolyt pénzt, azt válaszolta, hogy a nyugdíjreformra. Valóban. Ha ez az állam tényleg annyira gondoskodni akar a nyugdíjasokról, mint ahogyan azt állítja, akkor a Telekomból származó összeg egy részéből nyugodtan stabilizálhatná a szerbiai nyugdíjalapot.

Mit gondol, ki lesz a nyertes pályázó?

– A közvélemény szinte egyhangúan a Deutsche Telekomra tippel, de nem lepődnék meg, ha az egyiptomi Orascom vagy a francia France Télécom lenne a nyertes. Ha azonban átgondoljuk, akkor a Deutsche Telekom lenne számunkra a legjobb választási lehetőség, hiszen társtulajdonosa annak a görög OTE távközlési vállaltnak, amelynek 20 százaléknyi érdekeltsége van a Szerbiai Telekomban. Ha megnézzük, mindegyik cég megfelelő lenne, hiszen korszerűek és jó technológiával rendelkeznek. Ugyanakkor a régióban a német vállalat a legjobban képviselt, és Szerbia az egyetlen ország, ahol még nincs érdekeltsége.

Magyar Szó, 2010. október 21.

EURÓPAISÁG – HITELESSÉG – PROTOKOLL címmel 2010. november 13-án, szombaton Görög Ibolya protokollszakértő, a Magyar Parlament volt protokollfőnöke, számos sikerkönyv szerzője egynapos képzést tart Európaiság, hitelesség, protokoll címmel.

Amit kínálunk:

A protokoll-tréning elvégzése után a hallgató:

– tévedés nélkül alkalmazza az európai viselkedéskultúra alapvető elemeit,

– tisztában lesz azzal, hogy egyes európai országokban, illetve a leggyakrabban látogatott más országokban milyen alapvető illemszabályokat kell betartania,

– a tárgyalás-technikához kellő alapot szerez a testbeszéd, az ültetési rend és más, a tartalmi kérdéseknek a számára kedvező megoldásához szükséges protokolláris eszközök használatában,

– a hivatali protokoll keretén belül hibátlanul használja annak kellékeit, mint pl. a telefon, a névjegy, a meghívó, a különféle rangsorok,

– illendően részt tud venni rendezvényeken, illetve meg tud szervezni különböző hivatalos ceremóniákat,

– az étkezéssel egybekötött hivatalos összejöveteleken hibátlanul viselkedik, az alkalmat fesztelenül, saját kommunikációs hasznára fordítva tudja kezelni,

– a helyzetgyakorlatok és konzultációk eredményeként mind magán-, mind hivatali megmozdulásaiban képes lesz az előadások során fel nem merült konkrét szituációk tökéletes megoldására,

– szabadon használja – külön kérhető előadás után- mind a közvetlen (pl. előadás, beszéd tartása), mind a közvetett (írott és elektronikus sajtó) közszereplés helyes eszközeit.

Kinek ajánljuk:

– mindenkinek, aki emberekkel és emberek között dolgozik,

– cégvezetőknek, cégek munkatársainak, akik a céget képviselik,

– a médiában dolgozóknak, önkormányzati képviselőknek és közalkalmazottaknak,

– aki aktív társadalmi életet él, civil szervezeti vezetőknek és aktivistáknak,

– mindenkinek, aki könnyed formában a mindennapokban is hasznos tudnivalókat  szeretne elsajátítani.

A képzés helyszíne: Szabadka, Korvin Mátyás utca 9. Szakegyesületek és Társulatok Szövetségének székháza

Időpontja: 2010. november 13., szombat

Részvételi díj: 1990,00 dinár.

Érdeklődni lehet: rePRezenters Kft. Szabadka, Korvin Mátyás utca 9.

telefon: 024-521-551

e-mail: reprezenters@gmail.com

PROGRAM

EURÓPAISÁG – HITELESSÉG – PROTOKOLL

Szabadka, 2010. november 13.

Előadó: Görög Ibolya, protokollszakértő

10,00 – 11,30 – A viselkedéskultúra helye a kommunikációban (törvény, erkölcs, konvenció).  A non-verbális kommunikáció és a  hitelesség. Testbeszéd. Zónák. Öltözködés. Biológiai megnyilvánulások  kezelése.

11,30 – 11,45 – Szünet

11,45 – 13,00 – A megszólalás hitelessége: tegezés, magázás, megszólítás szóban és írásban. Bemutatkozás, bemutatás. Telefonálás.

13,00 – 13,45 – Ebéd

13,45 – 14,45 – Tárgyalás protokollja. Viselkedés állásinterjún

Vendég fogadása, kísérése. Az időpont egyeztetése, várakoztatás, késés. Tárgyalási ültetési rendek és stratégiák. A helyes kínálás.

14,45 – 15,00 – Szünet

15,00 – 16,00 – Hivatalos étkezéses alkalmak Viselkedés asztalnál, ill. álló alkalmakon

Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulása

Projekt cím: Magyar-Szerb határon átnyúló ár- és belvízvédelmi rendszer létrehozása és működtetése a Tisza-folyó mentén

A Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulása jelenleg valósítja meg partnereivel közösen (ICR-Szerbia, ATIKÖVIZIG-Magyarország) a “Magyar-Szerb határon átnyúló ár- és belvízvédelmi rendszer létrehozása és működtetése a Tisza-folyó mentén” című projektet.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, az “INFRASTRUKTÚRA ÉS KÖRNYEZET” 1. számú prioritás tengelyen belül az “1.2. Közös felelősségvállalás a környezetért” beavatkozási területen az “1.2.1. Kisebb léptékű vízgazdálkodási (ár- és belvízvédelem) tevékenységek” intézkedésen keresztül.

A projekt átfogó célja kibővíteni a rendelkezésre álló, árvízi és belvízi károk megelőzését szolgáló technikai eszközöket a gazdaságilag és társadalmilag elmaradott területeken, illetve az árvíz és belvizek által veszélyeztetett térségekben, valamint növelni az illetékes hatóságok szabad kapacitását és a határmenti kommunikációt az árvízi és belvízi károk megelőzése és elhárítása érdekében.

A projekt célcsoportja Magyarország és Szerbia közös folyó–menti veszélyeztetett területei, pontosabban a következő régiók, kistérségek és azok települései: Magyarországon Dél-Alföld Régió, ezen belül Kistelek kistérség, Szerbiában Vajdaság tartomány, ezen belül pedig Magyarkanizsa (Kanjiza) városa.

A projekt céljai hozzájárulnak a „Környezeti fenntarthatóság és biztonság a határzónában” a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programban megnevezett specifikus cél eléréséhez, mely Program hosszú távú általános célja egy fenntartható és biztonságos környezetben együttműködő régió létrehozása.

A projekt összköltségvetése 844.868 euró, melyből az Európai Unió társfinanszírozása 718.138 eurót tesz ki.

Jelen dokumentum az Európai Unió társfinanszírozásával készült el. A dokumentum tartalma a Kistelek Környéki Települések Többcélú Társulásának kizárólagos felelőssége, mely semmilyen körülmények között nem tükrözi az Európai Unió és/vagy az Irányító Hatóság álláspontját.

A projekt a Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Programban, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.