A két tartományi titkárság, a környezetvédelmi és az oktatási, tavaly egy projektummal rukkolt elő, amelynek célja a vajdasági óvodák és iskolák rendezése, fásítása, parkosítása, tisztítása. Az Újvidéki Ősz rendezvény keretében tegnap a Vojvodina Sport- és Üzletközpontban erről a projektumról számoltak be a tartományi titkárság, valamint a projektumhoz kapcsolódó vállalatok és alapítványok képviselői. Az értekezleten jelen volt dr. Jeges Zoltán oktatási és dr. Slobodan Puzović környezetvédelmi titkár.
Dr. Slobodan Puzović megnyitva az értekezletet elmondta, hogy tavaly kisebb gondok merültek fel a projektum megvalósítása során, ennek ellenére az idén sokkal nagyobb az érdeklődés iránta.
– Az idén több mint 120 óvoda és iskola vesz részt az akciónkban, amelyet a Vajdaság Erdői közvállalat, a Ćesarov Alapítvány, a Greentech Kft., a RECAN Alapítvány és az Újvidéki Erdőtelepítő Mozgalom támogat.
Takács Márta, a Vajdaság Erdői közvállalat igazgatója közölte a jelenlevőkkel, hogy tavaly ez a közvállalat 900 facsemetét és egyéb ültetvényt ajándékozott az iskoláknak, de a felét nem vették át, nem szállították el.
– A gond abból adódott, hogy az ültetvényeket nem mi szállítottuk ki, hanem el kellett érte jönni. Sok iskolának a távolság miatt erre nem volt lehetősége. Az idén ezt a nehézséget úgy oldjuk meg, hogy az ültetvényeket nem egy helyen lehet majd átvenni, hanem a beérkezett rendelések alapján a vállalat kerületi kirendeltségeiben – mondta Takács Márta, majd hozzáfűzte, hogy mindazok, akik tavaly nem vették át az ültetvényeket, ezt az idén ősszel, vagy jövő év tavaszán megtehetik, és ezen felül újabb 1000 ültetvényt ajándékoznak az óvodáknak és iskoláknak.
Daniela Ćesarov, a svájci Ćesarov Alapítvány vezetője elmondta, hogy ez a civil szervezet támogat minden olyan, különösen a környezetvédelemmel kapcsolatos akciót, amely az iskolákkal kapcsolatos.
– Tavaly a szerbiai iskoláknak 1600 komputert és 100 laptopot osztottunk ki, de a környezetvédelmi akció végén, a következő év júniusában is szép ajándékokkal jutalmazzuk majd a legjobbakat.
Az értekezleten két figyelmet felkeltő előadás hangzott el a másodlagos hulladék gyűjtéséről és értékesítéséről. Az újvidéki Greentech Kft., valamint a RECAN Alapítvány képviselői a pille-. illetve a dobozos palackok értékesítéséről elmondták, hogy Szerbiában e hulladéknak mindössze a tíz százalékát gyűjtik be és hasznosítják. Az Európai Unióban ez a százalékarány meghaladja az 50-et. Az európai országok közül Németország áll az élen, ahol nemcsak a pillepalackokat, hanem az újraértékesíthető hulladéknak a 90 százalékát dolgozzák fel és szállítják ki. Mindkét előadásból megtudtuk, hogy a gyűjtési akciót az iskolákban is népszerűsítik, annak ellenére, hogy nem számíthatnak nagy mennyiségű hulladékra. Oktatási és nevelési célból kapcsolódtak a projektumhoz.
Végül álljon itt a krónikás szerény véleménye is. Meghallgatva az előadókat arra a következtetésre jutott, hogy valamennyien a józan észre, az értelemre, a tudatra akarnak hatni, amikor a környezetvédelemről beszélnek. Pedig a hulladékgyűjtés az egyik legjövedelmezőbb foglalkozás a világon. És miért ne tennénk jövedelmezővé valamennyiünk számára? A horvátországi példát említem, ahol az utak mentén, a folyók partján, a tengermelléken sehol sem látni pillepalackot vagy dobozos palackot. Miért? Nem a magas környezetvédelmi öntudat miatt, hanem azért, mert ott ezt a gondot másképpen kezelik, mint itt. Ha a pillepalackot visszaviszik a boltba, fél kunát fizetnek érte, és csaknem ennyit a fémpalackért is. A fél kuna 7 dinár. És ha a turista nem él ezzel a lehetőséggel, a helybeli szegény emberek (ott is van belőlük bőven) helyettük megteszik. A haszon többszörös. Először azért, mert nincs szemét, másodszor azért, mert kissé segítünk a szegényeken. És mindez senkinek sem kerül pénzébe. Környezetvédelmünk bábáskodásának önjelölt és az adófizető polgárok által jelölt embereknek talán el kellene gondolkozniuk ezen a megoldáson.
Magyar Szó, 2010. október 21.