Év: 2010

A szerbiai beruházási lehetőségek és a megújuló energiaforrások a középpontban

Ma, 10 órai kezdettel nyitják meg a Master Központban, az Újvidéki Vásár hagyományos rendezvényét, együttes nevén az Investexpót, amely október 26-ától 28-ig tart, és amely voltaképpen az egy időpontban tartott V. Nemzetközi Beruházási Javak Kiállítása és a 19. Nemzetközi Energetikai Kiállítás közös elnevezése. Az elkövetkező három napban az Újvidéki Vásáron tehát az igencsak időszerű, beruházással kapcsolatos kérdések és a megújuló energiaforrások által termelt energia lesznek a középpontban.

A tartományi kormány épületében tegnap megtartott sajtótájékoztatón Radoslav Striković tartományi energiaügyi titkár tájékoztatta a sajtó képviselőit az Investexpo legfontosabb eseményeiről és annak a kísérőrendezvényeiről. A beruházási kiállításon 54 szerbiai önkormányzat mintegy 220 beruházási projektummal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Ez ötödével több résztvevőt jelent, mint tavaly, annak ellenére, hogy az idei rendezvény egy nappal rövidebb lesz, mint a korábbi években. A hagyományokhoz híven a tudomány is képviselteti magát. Az újvidéki Master Központban a kiállítás időtartama alatt 14 szakmai összejövetelt tartanak.

A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos rendezvények körül érdemes kiemelni, az október 27-én, szerdán az energiaügyi titkárság szervezésében megrendezésre kerülő, a mezőgazdaság és a megújuló energiaforrások kapcsolatát taglaló tanácskozást. Erre az összejövetelre, ahol a biomassza fölhasználásának az aktuális kérdéseit vitatják meg, 200 mezőgazdasági termelőt várnak, akikre Striković szavai szerint mind úgy tekinthetünk, mint potenciális fölhasználókra.

A mezőgazdasági titkártól megtudhattuk, hogy november folyamán Olaszországból egy 60 tagú, Kínából pedig egy 9 tagú delegáció érkezik, amelyek a megújuló energiaforrásokkal működtetett erőművek létesítését illető helyi lehetőségekkel kívánnak behatóbban megismerkedni. A kínaiak a napenergia, az olaszok a biomassza energiatermelésre való fölhasználásában érdekeltek.

Milosavljević szerint több millió liter tej elégítené ki a piaci igényeket

Az egyetlen élelmiszer, amivel gondok merültek fel a szerbiai piacon, az a tartós tej, jelentette ki Slobodan Milosavljević kereskedelmi miniszter. Hozzátette, nem kell a hiánytól tartani, ugyanis minden alapvető mezőgazdasági termék hozamban és minőségben is kielégítő volt.

– Az államelnökhöz és a kormányhoz eljuttatott információkban néhány javaslattal álltunk elő, amelyek felvázolják, hogy behozatallal hogyan tudnánk egy-két hónapra megoldani a tartós tej hiányát – mondta Milosavljević.

Elmondta, több millió liter tejről van szó, amely kész termék, vagyis csomagolt tej, vagy nyers tej, esetleg sűrített tej behozatalával, netán a vám, illetve más illeték eltörlésével kielégítené a piaci igényeket.

– Mindent megteszünk, hogy a gondokat megoldjuk. A hazai tejtermelők jelentős mértékben kevesebb tejet adnak át a tejfeldolgozóknak, vagyis az iparnak – mondta a kereskedelmi miniszter. Véleménye szerint a tejpiac stabilizálását úgy lehetne megoldani, ha agrárbüdzséből nagyobb összegeket fordítanának a szarvasmarha-tenyésztésre, ami az elmúlt évben jelentős mértékben lecsökkent.

A NIS részvényei után az év végéig a belgrádi Nikola Tesla repülőtér részvényeit is megkaphatják a polgárok.

Ugyanis ezek a részvények is bekerülnek az ingyenrészvény alapba, jelentette be a Privatizációs Ügynökség. A részvényekre mintegy 4,8 millió polgár jogosult, ám mint arra Milan Kovačević beruházási tanácsadó rámutatott, a részvények értéke a repülőtér privatizációjától függ.

– Az előírások szerint először kiosztják az ingyenrészvényeket, a repülőteret majd csak ezután magánosítják. A repülőtér értéke nagy mértékben függ attól, hogy milyen járulékot tudnak megfizettetni, a rendeleteket megváltoztatják-e, illetve, hogy kinek a kezébe kerül a repülőtér. Vagyis attól függ, hogy mennyit kapnak majd a polgárok a részvényekért, hogy a későbbiekben sikeresen működik-e majd a repülőtér – mondta Kovačević.

A Privatizációs Ügynökség tájékoztatása szerint a Telekom részvényeinek kiosztására jövőre kerül sor.

Magyar Szó, 2010. októbr 25.

Földrajzi információs rendszer (GIS – geografski informacioni sistem) bevezetését tervezi Nagybecskerek és további három bánáti község.

A nagybecskereki GIS-központtal és a projekthez társuló Törökbecse, Magyarcsernye, Begaszentgyörgy és Szabadka községekkel egy olyan megbízható közös adatbázis jön létre, amelynek köszönhetően az önkormányzatok hatékonyabban, gazdaságosabban és korszerű eszközökkel tudnak a jövőben gazdálkodni erőforrásaikkal.

A tervek megvalósulását részben az Európai Unió, részben az érintett önkormányzatok fogják finanszírozni. A projekt teljes értéke csaknem 309 ezer euró, az EU hozzájárulása 264 ezer euró (85,4%), és a rendszer bevezetésével várhatóan 15 hónap alatt készülnek el.

A GIS összegyűjti, feldolgozza és elemzi a város- és területrendezéshez, építési telkekhez, kommunális infrastruktúrához és a községekhez kapcsolódó olyan adatokat, amelyeket korábban papíron (térképeken, tervrajzokon) és digitális formában tároltak a szakemberek. A rendszernek köszönhetően Közép-Bánát községeinek több erőforrása marad területrendezési, közigazgatási, ügyfélszolgálati és beruházásokhoz kapcsolódó feladatokra.

Tomislav Ratković, Törökbecse gazdaságfejlesztéssel megbízott tanácsosának elmondása szerint a község már évek óta tervezett hasonló projektet, de egyedül nem volt erre kapacitása – éppen ezért éltek azonnal a Nagybecskerek által felkínált együttműködési lehetőséggel. „Minden olyan községnek, amely fejlődni szeretne, szüksége van egy ilyen információs rendszerre. Ez a lehetséges beruházások miatt is nagyon fontos kezdeményezés” – tette hozzá a tanácsos.

Miodrag Bogunović, az IT-osztály vezetője részletesen is beszámolt a rendszerről, amely a rendelkezésre álló, úgynevezett területi adatokat egy internetes felületen fogja megjeleníteni, az adatkezelésből pedig az önkormányzat és közvállalatok dolgozói fogják kivenni részüket.

Predrag Stankov, a nagybecskereki polgármester tanácsadója azt emelte ki, hogy a GIS nemcsak Nagybecskerek számára, hanem az egész közép-bánáti régiónak fontos. „Európa modern városai az építkezési munkálatokat erre a rendszerre alapozzák, ezért nekünk is mielőbb be kell vezetnünk azért, hogy könnyebb legyen az infrastruktúra kiépítése községeinkben” – jelentette ki Predrag Stankov.

Magyar Szó, 2010. október 22.

A két tartományi titkárság, a környezetvédelmi és az oktatási, tavaly egy projektummal rukkolt elő, amelynek célja a vajdasági óvodák és iskolák rendezése, fásítása, parkosítása, tisztítása. Az Újvidéki Ősz rendezvény keretében tegnap a Vojvodina Sport- és Üzletközpontban erről a projektumról számoltak be a tartományi titkárság, valamint a projektumhoz kapcsolódó vállalatok és alapítványok képviselői. Az értekezleten jelen volt dr. Jeges Zoltán oktatási és dr. Slobodan Puzović környezetvédelmi titkár.

Dr. Slobodan Puzović megnyitva az értekezletet elmondta, hogy tavaly kisebb gondok merültek fel a projektum megvalósítása során, ennek ellenére az idén sokkal nagyobb az érdeklődés iránta.

– Az idén több mint 120 óvoda és iskola vesz részt az akciónkban, amelyet a Vajdaság Erdői közvállalat, a Ćesarov Alapítvány, a Greentech Kft., a RECAN Alapítvány és az Újvidéki Erdőtelepítő Mozgalom támogat.

Takács Márta, a Vajdaság Erdői közvállalat igazgatója közölte a jelenlevőkkel, hogy tavaly ez a közvállalat 900 facsemetét és egyéb ültetvényt ajándékozott az iskoláknak, de a felét nem vették át, nem szállították el.

– A gond abból adódott, hogy az ültetvényeket nem mi szállítottuk ki, hanem el kellett érte jönni. Sok iskolának a távolság miatt erre nem volt lehetősége. Az idén ezt a nehézséget úgy oldjuk meg, hogy az ültetvényeket nem egy helyen lehet majd átvenni, hanem a beérkezett rendelések alapján a vállalat kerületi kirendeltségeiben – mondta Takács Márta, majd hozzáfűzte, hogy mindazok, akik tavaly nem vették át az ültetvényeket, ezt az idén ősszel, vagy jövő év tavaszán megtehetik, és ezen felül újabb 1000 ültetvényt ajándékoznak az óvodáknak és iskoláknak.

Daniela Ćesarov, a svájci Ćesarov Alapítvány vezetője elmondta, hogy ez a civil szervezet támogat minden olyan, különösen a környezetvédelemmel kapcsolatos akciót, amely az iskolákkal kapcsolatos.

– Tavaly a szerbiai iskoláknak 1600 komputert és 100 laptopot osztottunk ki, de a környezetvédelmi akció végén, a következő év júniusában is szép ajándékokkal jutalmazzuk majd a legjobbakat.

Az értekezleten két figyelmet felkeltő előadás hangzott el a másodlagos hulladék gyűjtéséről és értékesítéséről. Az újvidéki Greentech Kft., valamint a RECAN Alapítvány képviselői a pille-. illetve a dobozos palackok értékesítéséről elmondták, hogy Szerbiában e hulladéknak mindössze a tíz százalékát gyűjtik be és hasznosítják. Az Európai Unióban ez a százalékarány meghaladja az 50-et. Az európai országok közül Németország áll az élen, ahol nemcsak a pillepalackokat, hanem az újraértékesíthető hulladéknak a 90 százalékát dolgozzák fel és szállítják ki. Mindkét előadásból megtudtuk, hogy a gyűjtési akciót az iskolákban is népszerűsítik, annak ellenére, hogy nem számíthatnak nagy mennyiségű hulladékra. Oktatási és nevelési célból kapcsolódtak a projektumhoz.

Végül álljon itt a krónikás szerény véleménye is. Meghallgatva az előadókat arra a következtetésre jutott, hogy valamennyien a józan észre, az értelemre, a tudatra akarnak hatni, amikor a környezetvédelemről beszélnek. Pedig a hulladékgyűjtés az egyik legjövedelmezőbb foglalkozás a világon. És miért ne tennénk jövedelmezővé valamennyiünk számára? A horvátországi példát említem, ahol az utak mentén, a folyók partján, a tengermelléken sehol sem látni pillepalackot vagy dobozos palackot. Miért? Nem a magas környezetvédelmi öntudat miatt, hanem azért, mert ott ezt a gondot másképpen kezelik, mint itt. Ha a pillepalackot visszaviszik a boltba, fél kunát fizetnek érte, és csaknem ennyit a fémpalackért is. A fél kuna 7 dinár. És ha a turista nem él ezzel a lehetőséggel, a helybeli szegény emberek (ott is van belőlük bőven) helyettük megteszik. A haszon többszörös. Először azért, mert nincs szemét, másodszor azért, mert kissé segítünk a szegényeken. És mindez senkinek sem kerül pénzébe. Környezetvédelmünk bábáskodásának önjelölt és az adófizető polgárok által jelölt embereknek talán el kellene gondolkozniuk ezen a megoldáson.

Magyar Szó, 2010. október 21.