Hónap: 2010. augusztus

Vissza nem térítendő segély falusi nők és fiatalok foglalkoztatására

Összesen 53 projektum finanszírozására ítélt oda tegnap 6,8 millió dinár értékű vissza nem térítendő támogatást a tartományi foglalkoztatási titkárság. Valamennyi pályamű a nők és fiatalok foglalkoztatási helyzetének javítását szolgálja, különös tekintettel azokra, akik falun élnek

– Célunk, hogy viszonylag szerény összegekkel nagy eredményeket érhessünk el, azaz, hogy kevés befektetett pénzért cserébe olyan tevékenységeket, projekteket indítsunk el, melyek hosszú távon is elősegíthetik a mindenképp problémás foglalkoztatási kategóriába sorolható polgárok boldogulását a munkaerőpiacon – jelentette ki Miroslav Vasin tartományi foglalkoztatásügyi titkár.

A jóváhagyott projektek munkafeltételeket teremtenek, különféle kiképzéseket foglalnak magukba, melyek, közvetett úton a könnyebb munkaszerzéshez vezetnek – hangzott el a tegnap a szerződés aláírásakor. Ezeknek a támogatásoknak a jelentősége azokból az adatokból is tükröződik, melyek szerint Vajdaság területén mintegy háromszáz női szervezet tevékenykedik jelenleg. Vasin hangsúlyozta, az elmúlt két év során háromezer nő vett részt különféle tanfolyamokon, kiképzéseken, megkönnyítve ezáltal az elhelyezkedést. Ugyanezt a célt szolgálják a helyi önkormányzatokban nyitott információs irodák is.

Az elmúlt két évet a gazdasági krízis jellemezte, ám ennek ellenére, ahogy Vasin fogalmaz, Vajdaságban sikerült csökkenteni a munkanélküliek számát. Ennek a tendenciának a tartósságát szeretnénk tovább vinni, mondja a titkár.

A nők és fiatalok foglalkoztatási körülményeinek javítására irányuló szóban forgó pályázat határideje egyébként november elsején jár le, s a titkárság által előirányzott keret mintegy harminc százaléka áll még a következő két hónap során jelentkezők rendelkezésére.

Magyar Szó, 2010. augusztus 31.

Nagyszámú kiállító, valamivel gyengébb látogatottság, igényes szakmai programok jellemezték az idei rendezvényt

Vasárnap fejeződött be a sorrendben negyedik szabadkai nemzetközi és regionális gazdasági vásár. A sportcsarnokban megszervezett gazdasági seregszemle keretében számos szakmai tanácskozásra is sor került, a régió és Szerbia gazdálkodói mellett pedig bemutatkoztak magyarországi és horvátországi cégek is. A zárónapon sorsolták ki a vásár fődíját is, egy egyedi, kézzel készített kandallót. A szervezők vegyesen értékelték az idei rendezvényt.

A vasárnapi zárónapon sorsolták ki a nyereményjáték nyerteseit és a legszebb standoknak járó serlegeket is kiosztották. A fődíjat, a szabadkai Kujundžić kisipari műhely egyedi, kézzel készített kandallóját Pajković Dejan nyerte, a két napos mórahalmi üdülést Szarvák Csaba, a Terhes Tihamér virágtermelő által felajánlott cserepes virágot Megyesi Ibolyka kapta, de emellett további vigaszdíjakat is kisorsoltak a szervezők. Az idén a legszebb standért járó serleget a verőcei (viroviticai) Gazdasági Kamara kapta, a második helyet a Kujundžić kisipari műhely és a magyarországi Macline Kft. szerezte meg, a harmadik helyért járó serleget pedig a zentai Gazdakörnek és a szabadkai Novi Metal Kisipari műhelynek ítélte oda a zsűri. Az idén először két különdíjat is kiosztottak, az egyiket a horvátországi Križevci Vállalkozói Kft., a másikat a szabadkai és szegedi Vízművek közös standja kapta meg.

Karai László, a város gazdasággal megbízott tanácsosa szerint a negyedik nemzetközi és regionális gazdasági vásár főleg a gazdasági együttműködés terén hozott sikereket a résztvevőknek, a kiállítóktól is sok pozitív visszajelzés érkezett, emellett az előadások, tanácskozások is hasznosnak bizonyultak. Bodrogi Béla, a vásár szervezésével megbízott Szabadkai Piacok Közvállalat igazgatója is sikeresnek ítélte meg a rendezvényt. Mint elmondta, az idén megháromszorozódott a horvát kiállítók száma, a legkülönfélébb iparágakkal foglalkozó cégek jöttek el és igen széles termékkínálatot láthattak az érdeklődők, ugyanakkor csalódott is, mert annak ellenére, hogy a vásár sok szempontból magas színvonalon zajlott, a szabadkaiak érdeklődése nagyon alacsony volt.

A IV. szabadkai gazdasági vásárral párhuzamosan több konferenciára és előadásra került sor, melynek során cégek, vállalatok mutatkoztak be, ismertették a város nyújtotta befektetési lehetőségeket, és tovább mélyültek az üzleti kapcsolatok.

A KÖZÖS VÍZBÁZISOK MEGŐRZÉSE

Ennek keretében a Sportcsarnokban a Vízművek és Csatornázási Közvállalat és a szegedi Vízművek Zrt. képviselői aláírtak egy együttműködési szerződést, hogy a következő időszakban közösen pályázhassanak uniós alapoknál.

– A víz nem ismer határokat és a közös vízbázisok megőrzése mindkét fél számára fontos. Több használaton kívül lévő kút is van, melyeken keresztül a 200 méternél mélyebben levő vízréteg beszennyeződik, a vállalatok viszont saját eszközeikből nem tudják ezeket a problémákat orvosolni, így közösen szeretnénk uniós pénzeket megpályázni, hogy felmérjük a helyzetet és szanáljuk a szennyezés forrásait. A szerződés keretén belül a szennyvíztisztítás és a biogázfejlesztés területén is jó együttműködést tudunk majd megvalósítani, a szegedi kollégák pedig ezen a téren nagyobb tapasztalattal rendelkeznek, így bízom benne, hogy sokat tudunk majd tőlük tanulni – nyilatkozta lapunknak Tóth Godó Valéria, a szabadkai Vízművek igazgatónője.

Bajúsz Gábor, a szegedi Vízművek Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy nemrégiben a szabadkai Vízművek azért kereste fel őket, hogy az ottani szennyvíztisztító telepet meglátogassák, s ennek kapcsán indult meg egy beszélgetés, melynek eredményeként megszületett a most aláírt megállapodás. A szegedi Vízműveknek hasonló szerződésük van egy romániai és egy cseh vállalattal, s évek óta sikeres együttműködést tudnak megvalósítani, s mint azt a vezérigazgató kiemelte, ők is sokat tanultak ezektől a partnercégektől, s Szabadkával is gyümölcsöző kapcsolatra számítanak, már csak amiatt is, mert komoly pályázási tapasztalatokkal rendelkeznek.

ZÖLDMEZŐS BERUHÁZÁSOK

Branko Guslov, a szabadkai Ipari-technológiai Parkok Közvállalat igazgatója a szabadkai zöldmezős beruházási lehetőségeket ismertette az érdeklődőkkel.

– Az Ipari-technológiai Parkok Közvállalatot az idén alapította meg a város. A vállalat feladata, hogy a városi tulajdonban lévő földterületekről gondoskodjon, vagyis előkészítse a szükséges tervdokumentációkat, főtervet, gondoskodjon az infrastruktúra kiépítéséről, népszerűsítse ezeket a területeket a hazai és külföldi befektetők körében, vagy közvetítsen a város és a befektetők között. Ezúttal két olyan földterületet mutattunk be, melyek ideálisak a befektetők számára. Az egyik a Petar Drapšin, vagyis az egykori kettes számú kaszárnya, ahol elsősorban kereskedelmi jellegű befektetésekre számítunk. Igen kedvező az elhelyezkedése, hiszen a 21 hektáros terület a Szabadka–Palics főút mellett fekszik, amely közvetlenül kapcsolódik az E-75-ös autóúthoz és a tízes korridorhoz. Itt már elkészült a szükséges tervdokumentáció és a főterv, az infrastruktúra pedig jövőre épül ki. A másik a kisbajmoki Vámszabad övezet melletti terület, ami 53 hektáron fekszik, s ezzel valójában a Vámszabad övezetet bővítjük ki. Ide kereskedelmi és ipari befektetőket várunk, elhelyezkedése pedig úgyszintén igen kedvező, a Szabadka–Zombor főút mellett fekszik, egy kilométerre az Y-elágazástól. A tervdokumentáció elkészült, a főterv kidolgozása pedig folyamatban van, és jövőre itt is megkezdjük az infrastruktúra kiépítését – mondta az igazgató.

BIZTONSÁG HATÁROK NÉLKÜL

Az EU-SEC Holding Nemzetközi Biztonsági Szolgáltató Cégcsoport volt a házigazdája a Biztonság határok nélkül elnevezésű konferenciának, amely egyben e cég szlogenje is. Ők hét országban nyújtanak őrzés-védelem, biztonságtechnikai és takarítástechnológiai szolgáltatást. Az EU-SEC Holding a gazdasági vásáron nemcsak kiállítóként szerepelt, hanem magának a rendezvénynek a biztosítását is ellátta, az előadások alatt pedig amellett, hogy ismertetették a cég nyújtotta széleskörű szolgáltatásokat és a korszerű biztonságtechnikai felszereléseket, a közrendről, közbiztonságról, annak gazdasági hatásairól, és nem utolsó sorban a vállalkozások biztonságáról hallhattak értékes információkat a megjelentek.

– A magyarországi és szerbiai előadók által betekintést szerettünk volna adni a jogi, gazdasági, vagyonvédelmi irányvonalakról. Olyan vállalkozók, személyek látogattak el ma ide, akik érdeklődnek a másik ország iránt, vagyis, hogy hogyan lehet ott megvalósítani egy beruházást, milyen jogszabályok vannak érvényben, milyen a gazdasági szféra. Ha megvalósul egy biztonságos partnerkapcsolat és értéket teremtünk, vagyis amikor már van mit féltenünk, akkor felmerül a kérdés, hogyan tudjuk ezt megóvni. Itt kapcsolódik be a közrend és közbiztonság, és itt jövünk mi a civil szférából, akik gyakorlati tudással rendelkezünk, és tapasztalatainkat át tudjuk adni – mondta el Héja Zoltán, az EU-SEC vezérigazgatója.

Stojánovity Lívia, Tómó Margaréta

2010. augusztus 30., hétfő

Négy közös pályázat

A Magyarország és a Szerbia közötti nagy határátkelőkön különösen a nyári hónapokban kígyóznak hosszú sorok – aki teheti, ilyenkor a kishatárokon közlekedik. A folyamatban lévő határon átívelő IPA-projekteknek köszönhetően három új kishatárátkelője is lesz a két országnak, a Tiszasziget–Gyála szakasz pedig megújul.

A magyarországi Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) Szerbiával együtt számos projektumon dolgozik. A határon átívelő pályázatokról, jelenlegi szakaszaikról és az együttműködésről általában a törökbecsei származású Ibrajter Mirával, a NIF munkatársával, EU-koordinátorral beszélgettünk, aki munkája során számos határokon átívelő Interreg, ETE és IPA-projektet menedzsel, dolgozik szlovák, szlovén, román szomszédokkal, jelenleg pedig több szerbiai projekt felett bábáskodik:

– Jelenleg négy közös futó projektünk van Szerbiával: az Ásotthalom–Bácsszőlős összekötő út építése Szabadka városának partnerségével, a Baja–Zombor összekötő út építése Zomborral közösen, a Bácsalmás–Bajmok és Tiszasziget–Gyála összekötő utak tervezésére pedig az újvidéki székhelyű Vajdasági Városrendezési Intézettel pályáztunk és nyertünk – mondta el Ibrajter Mira.

Milyen szakaszban vannak ezek a projektek?

– A projektek mindkét oldalon elindultak, és bár közösen pályáztunk a szerb féllel, megvalósítani már külön-külön fogja azokat a két ország. Ehhez első lépésként az ún. PRAG-szerinti beszerzési eljárásokat kell lefolytatni Magyarországon és Szerbiában is. Ez a versenyeljárás attól lett „izgalmas” feladat, hogy míg ez a fajta beszerzés Szerbiában újdonságnak számító komoly kihívás, Magyarországon már „lefutott”, ugyanis nekünk már az EU szerinti közbeszerzési eljárásokat kell alkalmaznunk.

Mikorra valósulnak meg ezek a projektek?

– Az IPA magyar–szerb programért felelős szervezete, a Joint Technical Secretariat Hungary-Serbia későn jelentette meg a pályázatot, ezért a projektek megvalósítására kevés idő maradt: befejezésük határideje mind a négy esetben 2011 októbere. A Gyála–Tiszasziget szakasz tulajdonképpen az út korszerűsítésének, szélesítésének a terveztetése lesz. Bácsalmáson az országhatárig van út, a határ túloldalán kell megépíteni, de Bácsalmástól fölfelé az 51-es útig is szeretnénk utat építeni. Jelenleg ehhez az engedélyezési és kiviteli terveket, valamint a megvalósíthatósági tanulmányokat szeretnénk elkészíteni. A szükséges tervdokumentáció megszerzése után egy újabb pályázat keretén belül lehet majd építeni is.

Milyen összegeket kaptak ezek az IPA-projektek az uniótól?

– A Baja–Zombor út megtervezésének értéke magyar oldalon 1,4 millió, a szerb oldalon 348 ezer euró. Az Ásotthalom–Bácsszőlős összekötő út rövidebb, így a teljes hossza megépül egy fázisban, a projekt értéke a magyar oldalon 778 ezer euró, szerb részről 4,7 millió euró. A Bácsalmás–Bajmok összekötő út tervezése magyar oldalon 176 480, a szerb részről 432 270 eurós beruházás. A Tiszasziget–Gyála összekötő út tervezése 131 380 euróba kerül Magyarországon, Szerbiában pedig csaknem 460 ezer euró. Ebben a programban az Európai Unió 85%-ban támogatja a projekteket, a maradék 15%-ot költségvetési forrásokból kell előteremteni. Remélem, hogy ennek a technikai oldalát a szerb kormány megoldja.

Szerbiából könnyű partnert találni ilyen projektekhez?

– Remekül tudtunk együtt dolgozni azokkal a projektmenedzserekkel, akikkel közvetlenül munkakapcsolatban álltunk, emiatt a kollégáim – akik már dolgoztak más szomszédos országokban élő partnerekkel is – pozitívan csalódtak, én pedig büszke voltam a származásomra. Viszont találkoztunk olyan szerbiai döntéshozóval is, aki teljesen elutasító volt az együttműködést illetően – az az érzésem, ha egy ilyen feladatból nincs „közvetlen” haszon, egyesek nem szeretnek benne részt venni. Azt gondolom, hogy a szerb minisztériumok sincsenek eléggé felkészülve ilyen feladatokra, pedig ezekben a konkrét esetekben is mindegyik partnerünk jól járt, mivel a projektekben mi vállaltuk a vezető partner szerepét. Egy-egy ilyen munka során sokat lehet tanulni és fejlődni, különösen, ha eljutunk oda, hogy a szerbiai fél is fölvállalja ezt a vezető partneri szerepet. Sok lehetőség rejlik Szerbia számára ezekben a projektekben, hiszen sok uniós előkészítő program létezik, ezekből a magyarok is sokat kihasználtak, különösen az infrastruktúra fejlesztésére. Persze a sikerhez alapos munkát kell végezni, és a közbeszerzések folyamata is elég szabályozott, nincs meg benne a kiíró szokásos „mozgástere”…A csalódottság mellett persze örülök is annak, hogy Szerbia számára is adottak a lehetőségek, amelyekkel élni lehet és kell is. Amikor látják az eredményeket, a szerbiai partnerek is boldogok és magukénak érzik a sikert.

– Milyen tervekről tud beszámolni?

– Az útépítés roppant költséges beruházás, és mivel az IPA-források is megcsappantak egy kicsit, ebben az Operatív Programban csak rövid útszakaszokat lehet építeni. A Baját a hercegszántói határral összekötő mintegy 30 kilométeres útszakaszból most csak egy körforgalom, illetve egy 2,9 kilométeres útszakasz épül. Mivel a magyar oldal rendelkezett megfelelő előkészítettséggel (tervekkel és építési engedéllyel), tudtunk pályázni erre az építésre, egy következő pályázatban pedig majd folytatjuk az útépítést a határ felé. Tekintettel arra, hogy a szerb oldalon nincsenek tervek és építési engedélyek, ebben a fázisban a projekt célja az, hogy ezek elkészüljenek a Béreg (Bački Breg)–Bezdán–Zombor szakaszra. A következő pályázatban a projekt része lesz az építés is –, ha már vannak tervek, sokkal könnyebb pályázni az építésre is.

Magyar Szó, 2010. augusztus 27.

IV. NEMZETKÖZI ÉS REGIONÁLIS GAZDASÁGI VÁSÁR

Tárt karokkal várják a szerbiai befektetőket Magyarországon – mondta dr. Becsey Zsolt

A IV. Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásár csütörtökön megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt, és az idén rekordszámú kiállítóval büszkélkedhet. A megnyitóra számos magas rangú vendég látogatott el, hivatalosan pedig Bojan Pajtić tartományi kormányfő nyitotta meg a vásárt.

– A tartományi kormány minden hasonló rendezvényt támogat, amely után újabb gazdasági kapcsolatok alakulnak ki, és további munkahelyeket hoznak létre. Nagyon örülök, hogy Magyarország mellett Horvátország is a partner szerepét tölti be ezen a vásáron. A gazdaság az a terület, amit a legjobban érintett a globalizáció, ez pedig azt is jelenti, hogy egyetlen ország gazdasága sem maradhat meg önállóan, másoktól függetlenül, hiszen együttműködés nélkül a fejlődés sem lehetséges. Jó hír, hogy a tavalyi adatokhoz képest az idén ötezerrel csökkent a munkanélküliek száma, s ehhez az eredményhez a Fejlesztési Bank programjai is nagyban hozzájárultak. Ez a pénzintézet több cégnek is hathatós segítséget nyújtott, és ezáltal új munkahelyeket teremtettünk – mondta köszöntőjében a tartományi kormányfő.

A vásár kapcsán tartott sajtótájékoztatón dr. Becsey Zsolt, Magyarország Nemzetgazdasági Minisztériumának külgazdasági kapcsolatokért felelős államtitkára kiemelte: egy kicsit Vajdaság államtitkárának is érzi magát. Hozzátette, hogy csakis olyan módszereket támogatnak, amelyek eredményeket hoznak.

– Tárt karokkal várjuk a szerbiai legális befektetőket Magyarországon – mondta dr. Becsey Zsolt.

Pásztor István, a tartományi kormány alelnöke arról szólt, hogy ez a régió sikerre van ítélve, annak ellenére, hogy látja, mi történik mostanában körülöttünk.

– Nézzük meg, hol voltunk tíz évvel ezelőtt, és hol tartunk most – mondta Pásztor, és bejelentette, hogy tegnap Szegeden egy konferencia keretében ismertették a Szeged–Baja vasútvonal felújítását előirányzó tervdokumentációt, ami érinti Szabadkát is.

Saša Vučinić, Szabadka polgármestere arról a projektumról szólt, amelynek kidolgozását kiemelten fontosnak tartják. Ez pedig nem más, mint egy vásártér, vagyis egy hasonló rendezvények megszervezésére alkalmas épület megtervezése és kiépítése, hiszen az effajta vásárok hosszú távú befektetésnek számítanak.

A helyi és hazai kiállítókon kívül igen sokan érkeztek külföldről, elsősorban horvátországi és magyarországi vállalkozók, hogy bemutassák termékeiket és üzleti partnereket találjanak maguknak. Aki a következő napokban ellátogat a Sportcsarnokba, a legkülönfélébb termékekkel találkozhat a standokon. Mezőgazdasági gépeket, masszázsszékeket, fitneszgépeket, kerékpárokat, esztergagépeket, napelemeket, kazánokat gyártó és forgalmazó cégek képviseltetik magukat, nyomdák, cukrászdák, pékségek, sörgyárak, szabászműhelyek mutatkoznak be, sőt találkozhatunk cserépkályhát tervező és építő vállalkozással, megrendelésre gyártott bútorokat készítő vagy közlekedési lámpákat gyártó céggel is. Több városnak, vállalatnak, gazdasági kamarának van külön standja, így a Szabadkai Üzleti Inkubátornak, Eszéknek, a Park Palics Közvállalatnak és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnak is.

Azok a kiállítók, akik az elmúlt években is részt vettek a szabadkai vásáron, nagyon jó véleménnyel vannak a rendezvényről. Mint mondták, a vásár – ami remek lehetőség arra, hogy a megjelent kiállítókkal tovább mélyítsék a már meglévő üzleti kapcsolataikat és újabb üzleti partnereket találjanak – évről évre gazdagabb és színvonalasabb, ezért mindenképpen profitálnak azzal, ha megjelennek.

A gazdasági vásárt vasárnap három óráig lehet megtekinteni. A belépődíj 100 dinár. A látogatók egy nyereményjátékban is részt vesznek, a fődíjat vasárnap 11 órakor sorsolják ki, így mindenképpen megéri ellátogatni, délben pedig kihirdetik a legszebb standot is.

Magyar Szó, 2010. augusztus 27.

STATISZTIKAI INTÉZET

Szerbiában a júliusi kifizetett átlagbér 34 591 dinár (326 euró) volt, ami ténylegesen 1,5, névlegesen pedig 1,3 százalékkal magasabb, mint előző hónapban – áll a Köztársasági Statisztikai Intézet közleményében. A statisztika szerint a júliusi bruttó fizetés 48 394 dinárt (456 euró) tett ki, reálisan 2,1, nominálisan pedig 1,9 százalékkal volt magasabb a júniusi átlagnál.

A tavalyi időarányos hónaphoz viszonyítva az idén júliusban ténylegesen, 1,8 névlegesen pedig 6,3 százalékkal növekedtek a nettóban kifejezett bérek.