Több, a gazdaságot érintő kérdésről döntött ma a szerb kormány. Október elsejétől csökkenteni fogják a közalkalmazottak bérét Szerbiában – jelentette ki Mlađan Dinkić gazdasági- és pénzügyminiszter.

A közszférában dolgozók bérének csökkentését a pénzügyminiszter a pénztelenséggel magyarázza. Szerinte Szerbia is a görög példa felé halad. A köztisztviselők is kevesebb juttatást kapnak októbertől. A kormány döntött az adómemóriás pénztárgépek kötelező használatának beszüntetéséről is egyes iparágakban.

„Beszüntetjük az adómemóriás pénztárgépek kötelező használatát az iparosok számára, tehát a fodrászok, az asztalosok, mechanikusok, kozmetikusok, különböző mesterségekben dolgozók, akiknek eddig kötelező volt, most nem kell, hogy rendelkezzenek vele” – mondta a miniszter.

Azt, hogy miért indokolt ez a lépés, még senki sem magyarázta meg. Annyit viszont elmondtak, egyelőre még nem tudni mikortól lép életbe ez az intézkedés. Emlékeztetőül elmondjuk: az adómemóriás pénztárgépek kötelező használatát 2003-ban vezették be, akkor azt is Mlađan Dinkić javasolta, aki most a beszüntetését kezdeményezte.

Emellett idén és jövőre közvetetten is nagyobb hangsúlyt fektetnek a gazdaság fejlődésére. Mlađan Dinkić kiemelte: „körülbelül 1 milliárd eurót szeretnénk befektetni az elkövetkező időszakban a gazdaság fejlesztésébe, hiteltámogatásokon keresztül a fizetőképesség érdekében.”

Bevezetik emellett az üzemanyag jövedéki adójának visszatérítését egyes vásárlók számára. Ezt a taxisok és a tömegközlekedésben részt vevő gépjárművezetők igényelhetik.

Forrás: Pannon RTV

A tartomány kidolgozza saját támogatási rendszerét

Miroslav Vasin tartományi gazdasági és foglalkoztatásügyi titkár az Újvidéki Iparosok Uniójával megtartott hétfői megbeszélés során bejelentette, hogy szeptember végén nyilvánosságra hozzák Vajdaság gazdaságélénkítő és vállalkozásfejlesztési programját.

A székvárosi kisiparosok és kézművesek képviselőivel Vasin közölte, hogy a programot a társadalom minden mérvadó alkotóelemével tárgyalva dolgozzák ki, és kikérik a Vajdasági Szociális és Gazdasági Tanács, valamint a Vajdasági Munkaadók Uniójának, illetve a szakszervezetek és a kormány véleményét is. „A terv arra az alapelvre épül, hogy szociális dialógus nélkül többé nem képzelhető el az egészséges gazdasági környezet” – hangsúlyozta a gazdasági titkár.

Vasin elmondta, hogy a jövőben Vajdaság a tartományi költségvetés keretében kidolgozza a gazdaságnak és a kisiparnak járó támogatási rendszerét. Segíteni szeretnék a kivitelre irányuló gazdasági ágazatokat, a vajdasági érdekeltségű termelői vállalkozásokat, de azokat a munkaadókat is, akik a nehéz gazdasági körülmények ellenére nem bocsátják el dolgozóikat.

A tartományi támogatási politikában előnyt élveznek majd az ipari parkok infrastrukturális beruházásai. A külföldi beruházók idecsalogatására is különös figyelmet fordítanak majd. „Támogatni fogjuk a helyi szintű garanciaalapok megalapítását, és folytatjuk a célirányos csőd bevezetett gyakorlatát, amivel vállalatok és munkahelyek menthetők meg” – emelte ki a gazdasági és foglalkoztatásügyi titkár.

Slavko Novaković, a Újvidéki Iparosok Uniója közgyűlésének elnöke elmondta, hogy az állam sokat segíthet a vállalkozók helyzetén pusztán azzal, hogy visszaszorítja a túlburjánzott adminisztrációt. Novaković a gazdasági és foglalkoztatásügyi titkárral folytatott tárgyalás során javasolta, hogy hozzanak létre kisipari kamarákat és vállalkozásfejlesztési alapot.

Forrás: Magyar Szó

VAJDASÁGI FEJLESZTÉSI HÁLÓ

A Vállalkozói Tájékoztató második száma

Az ingyenes tájékoztató anyag második számában a következőkről olvashat:

– A nyereség elosztása a korlátolt felelősségű társaságban

– Rendelet a foglalkoztatás serkentéséről

– A hulladékgazdálkodás külön folyamatairól szóló rendelet kiegészítése

Amennyiben hasznosnak tartja a Vállalkozói Tájékoztatót, és a jövőben is igényt tart hasonló jellegű, ingyenes tájékoztató anyagokra, jelezze ezt az office@vfhalo.eu címre küldött levélben.

A tájékoztató füzet letöltése itt

A magyarkanizsai önkormányzat felkínálja a kötelező önrészt az IPA-pályázaton nyerő szervezeteknek

Fejsztámer Róbert, a magyarkanizsai Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ (ICR) igazgatója szerdán sajtótájékoztatón ismertette az IPA határon átnyúló, Magyarország–Szerbia közötti szomszédsági program harmadik kiírását. Elmondta, hogy a sajtóban az elmúlt napokban téves információk jelentek meg, a pályázati kiírás ugyan valóban február 29-én jelent meg, de nem március 30-áig, hanem május 30-áig tart.

– Ez azt jelenti, hogy 90 nap áll mindenkinek a rendelkezésére ahhoz, hogy előkészítse a pályázati dokumentációt. Legalább egy szerbiai szervezetre és egy magyarországi szervezetre van szükség, és maximum öten vállalhatnak partnerséget. A legkisebb összeg attól függően változik, hogy ki milyen prioritású területre akarja beadni a pályázatát. A legmagasabb összeg másfél millió euró, 50 ezer eurónál kisebb összegre pedig nem lehet pályázni. Főleg a civil szervezeteknek mondom, hogy ha két szervezet pályázik, akkor jobban szereti az Európai Unió, ha igazságosan osztják, tehát felezik. Ez esetben, ha valaki 50 ezer euróra pályázik, akkor 25 ezer euró jut a szerb oldalon a civil szervezetnek és 25 ezer euró a magyarországi oldalon. Ami egy civil szervezet esetében hatalmas terheket jelenthet, hiszen (mint ahogy eddig is zajlottak az IPA-pályázatok) nemcsak a 15 százalékos önrészt kell biztosítani, hanem legalább 50–60 százaléka kell, hogy legyen a zsebében a pályázónak, hogy előfinanszírozni tudja a pályázatot – hívja fel a figyelmet az ICR igazgatója.

Tehát nemcsak 15 százalékos önrészt kell előteremteni, hanem legalább 6–8 hónapon keresztül finanszírozni kell a pályázatot. Ha az Európai Unió megfelelőnek találja az aktivitásokat és az elszámolást, akkor fogja utólagosan kifizetni a pályázaton elnyert összeget. Az is megjelent már a sajtóban, hogy a pályázati kiírás angol nyelvű, de nemcsak a pályázatot kell angol nyelven megírni, hanem a kommunikáció is angol nyelvű, a levezetés, elszámolás, jelentéstételek. A szervezeten belül legalább egy, az angol nyelvet tökéletesen beszélő személynek kell lennie. A határidő 6 hónaptól 18 hónapig terjedhet – mondta Fejsztámer Róbert.

Közölte, hogy a magyarkanizsai önkormányzat – egyik más szerbiai önkormányzat se kezdeményezett ilyet! – minden nyertes pályázónak fölajánlja a 15 százalékos önrész biztosítását. Kérvényezni kell ezt a támogatást, mielőtt beadnák a pályázatot, és az önkormányzat tanácsa fog dönteni, hogy a témakör, az aktivitás milyen prioritást élvez a község számára, mert ha sok pályázat lesz, akkor az elsőbbségi sorrend dönt.

A támogatást csak a község területén működő és itt bejegyzett szervezetek igényelhetik. A szükséges információkat, kiírást, segítséget az ICR honlapján (www.icr.rs) találják, illetve telefonon, személyesen is kérhetik az érdekeltek.

Arra a kérdésre, hogy a magyarkanizsai községben létezik-e olyan civil erő, ami egy ilyen pályázatot előfinanszírozni tudna, Fejsztámer Róbert azt válaszolta, hogy tudomásával nem, de vannak jelzés szintű jelentkezések.

Forrás: Magyar Szó, M. M.

Május 30-áig lehet jelentkezni a napokban meghirdetett IPA-pályázatra

A Szerb Köztársaság Európai Integrációs Irodájának az IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Programjával megbízott testülete és a magyarországi Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a program igazgatói minőségében 2012. március 1-jén meghirdeti a harmadik pályázatot a tervezetek benyújtására az IPA program keretében.

A programot az Európai Unió támogatja, melynek keretében 15,1 millió euróból lehet majd gazdálkodni két meghatározott területen: infrastruktúra és környezet, valamint gazdaság, nevelés és kultúra.

A harmadik tervezeteket benyújtó pályázat alkalmával 2012. március 28-án Zomborban, március 29-én Nagykikindán és március 30-án Újvidéken információs napokat szerveznek.

A tervezetek beadási határideje 2012. május 30.

További információkat a www.hu-srb-ipa.com honlapon, valamint az IPA szabadkai információs központjában, a 024/553-003 telefonszámon kaphatnak az érdeklődők.

Forrás: Magyar Szó