Skip to main content

Nap: 2011. január 27.

Adóbevallás interneten

A papírűrlapokon kitöltött adóbevallások szeptembertől a múlté lesznek, és minden jelentést ezután az internet útján lesznek kötelesek az adófizetők megtenni, jelentette ki tegnap Dragutin Radosavljević, a Szerbiai Adóhivatal igazgatója. A Belgrádi Gazdasági Kamarában megtartott ülésen elmondta, háromtól hat hónapig terjedő átállási időszakot hagynak jóvá, akik számára ez a forma még idegennek számít. A számítások szerint, mondja az igazgató, évi szinten mintegy 600 millió eurót tudnának megtakarítani, ugyanis a szerbiai adóhivatalok megközelítőleg 7 000 személyt foglalkoztatnak, ebből ezren az ügyfélfogadó ablakoknál dolgoznak.

Radosavljević az adóhivatal elhatározását azzal indokolta, hogy Szerbia lakosságának több mint kétharmada, a gazdaság képviselőinek pedig 99,9 százaléka használja az számítógépet. Akik nem haladnak a korral, azoknak legvalószínűbben a postákon nyitott ügyfélfogadó szolgálat lesz segítségükre.

Tavaly az állam mintegy 5,5 milliárd euró értékű adót és egyéb illetéket fizettetett meg, 5,1 millió euróval többet a tervezettnél. Az adók az állami kassza bevételének mintegy 80 százalékát képezik.

Forrás: Magyar Szó

Az összeköttetés útjain

A magyarországi-szerbiai IPA-pályázat sikeres projektjét mutatták be a tartományi urbanisztikai intézetben, mely keretében felújítják a Bácsalmás–Bajmok–Topolya, valamint a Tiszasziget– Gyála–Csóka közötti útszakaszokat.

Az Európai Unió az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében tavaly jóváhagyta a magyar Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a Vajdasági Urbanisztikai Intézet közös pályázatát, mely az országhatár közelében lévő két útszakasz felújítási tervének a kidolgozására vonatkozik. Itt tehát, egyelőre, még nem magának az útjavítási munkálatoknak a finanszírozásáról beszélünk, hanem az annak megkezdéséhez elengedhetetlenül szükséges projekt dokumentációjának az elkészítéséről, s a kivitelezési engedélyek beszerzéséről. A vállalkozás persze költséges, s néhány tekintetben nehezebb letudni a munka ezen részét, mint magát a terepmunkát, hisz ahhoz már „csak“ pénz és kivitelező szükséges…

Az egyik szóban forgó útszakasz a Bácsalmás–Bajmok–Topolya közötti út, mely Bács-Kiskun megye és az észak-bácskai körzet összesen 10 048 négyzetkilométeres térségére lesz kedvező hatással. Ha a lakosság megoszlását tekintjük, 720 ezer magyarországi, illetve 186 ezer vajdasági polgár számára hozhat könnyebb hozzáférhetőséget az üzleti lehetőségekhez, oktatáshoz és a piac kínálatához. A Tiszasziget és Gyála közötti út a másik elkészülendő tervezet tárgyát képezi. Az utat, a tervek szerint, Törökkanizsát érintve egészen Csókáig felújítják a vajdasági szakaszon. A közel ötezer négyzetkilométeres Csongrád megyei és észak-bánáti térséget érintő útszakasz hazánkban mintegy 26 ezer, Magyarországon mintegy 454 ezer lakos mindennapjaira lesz majd kedvező hatással.

Vajdaság, az IPA-programnak köszönhetően, 700 ezer eurós támogatást kap a projektdokumentáció kidolgozására, bizonyos összeget pedig az urbanisztikai intézetnek magának kell állnia. Az első projektre összesen 400 ezer eurót hagyott jóvá az unió, a támogatás 340 ezret, az önerőből finanszírozott költségek pedig 60 ezret tesznek ki. A második projekt költségvetése 423 ezer euró, az IPA közel 360 ezret biztosít, a további 63 ezer euró előteremtése már az intézet dolga. A projektre költött pénzt, annak sikeres befejezése után, az IPA megtéríti. A realizálásban az intézetnek segíteni fog a tartományi építészeti és urbanisztikai titkárság. Dušanka D. Sremački, a titkárság vezetője, a projektek tegnapi bemutatásán az újságírók kérdésére válaszolva elmondta, minden IPA-projekt hosszú előkészítési idővel jár, ami iránt a közvélemény általában nem viszonyul túl nagy megértéssel, ennek azonban mindenképp le kell zajlania. Mint mondta, várhatóan két-három éven belül beszélhetünk majd az említett projektek befejezéséről.

Boris Barjaktarović, a vajdasági kormány alelnöke elmondta, jó lenne, ha a közeljövőben sikerülne meghatározott összegeket elkülöníteni a költségvetésben a határokon átívelő projektek finanszírozására, mivel az eddigiekben ilyen, külön erre a célra szolgáló keret nem volt, s mindig az aktuális pénzügyi helyzet szabja meg, lesz-e pénz egy adott kezdeményezés támogatására.

Forrás: Magyar Szó