A szabadkai, nagybecskereki és zentai után, a Vajdasági brigád utcában, végre Újvidéken is megnyílt az ügyviteli inkubátorház, mely tizenkét irodahelyiséggel rendelkezik, ennyi kezdő vállalkozónak, cégnek adhat otthont, s sokat jelentő üzleti szaktanácsadást, felszerelést a sikeres induláshoz. Az inkubátorház létrehozását az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID), az ADA Osztrák Fejlesztési Ügynökség és a Vajdasági Beruházásserkentő Alap (VIP) támogatták.
A megnyitóünnepségen jelen volt Mary Warlick, az USA belgrádi nagykövete, Clemens Koja, Ausztria belgrádi nagykövete, Pásztor István tartományi kormányalelnök és gazdasági titkár, valamint Igor Pavličić,Újvidék polgármestere.
A Magyar Szónak nyilatkozva Đorđe Ćelić, abizniszinkubátor igazgatója elmondta, eddig három, a korábbi pályázaton részt vett cég jelezte komoly szándékát, hogy beköltözne a házba. Az egyikük az információs technológiákkal foglalkozó Infona, ám az, hogy egyáltalán beköltözik-e, üzleti terveinek a megvalósulásától függ, vagyis attól, hogyan zárulnak le a cégnek az egyik potenciális kliensével folytatott jelenlegi tárgyalásai. Ćelić hozzátette, egy-egy irodahelyiséget kap majd a Vajdasági IKT Klaszter és az Európai Vállalkozói Hálózat is. Két további kis céggel még folyamatban vannak a megbeszélések. Arra a kérdésünkre, hogy a további helyeket milyen szempontok alapján fogják odaítélni, az igazgató elmondta, februárban új pályázatot írnak ki az üresen maradó helyiségek használatára, s egy hónappal a pályázat meghirdetése után kiderül, mely pályázók nyernek jogosultságot az inkubátorház tagjává válni. A pályázat eredményhirdetését márciusban egy rövid kiképzés követi. A cégeknek el kell készíteniük részletes üzleti tervüket, s ezt, a kiképzést követően, át kell adniuk, hogy megvizsgálja azokat az illetékes szakbizottság. Pozitív elbírálás esetén nyitva áll előttük az inkubátor kapuja. Ćelićtől megtudtuk, az elbírálás az Ausztriában alkalmazott modell alapján történik.
Đorđe Ćelić: Eddig három cég jelentkezett
Az épület átadását szimbolizáló szalag elvágását követően Pásztor István az újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, minden kormánynak feladata megfelelő alapokat teremteni a sikeres üzletkezdésekhez, s ezek az alapok nem merülnek ki a pénzügyi forrásokban, hanem az intézményes hátteret is magukba kell foglalniuk. Az újvidéki inkubátorházra hat évet kellett várni, de megérte, hiszen az efféle intézményes üzleti háttér már sikeresnek bizonyult Európa-szerte. Kiemelte, Újvidék egyetemi város, s ennek fényében még fontosabb, hogy teret adjon a kezdő vállalkozóknak ötleteik, elképzeléseik megvalósításához. „Igaz, egyelőre még nincs lakója az inkubátornak, ám jómagam remélem, hamarosan a helyszűke lesz a legnagyobb gond“ – tette hozzá a kormányalelnök. Igor Pavličić polgármester egyik kijelentéséből arra lehet következtetni, hogy még az esetleges helyszűke sem okozhat gondot, mert, mint mondta, a város kész további helyiségek biztosítására, ha arra szükség mutatkozik a jövőben.
Arra a kérdésre, hogy miért csak most került sor az újvidéki üzleti inkubátor átadására, Pásztor azt válaszolta, a korábbi városvezetés nem mutatott túl nagy érdeklődést a kérdés iránt, ezt követően pedig még el kellett intézni a cégalapítási és -bejegyzési procedúrákat.
Az amerikai nagykövet asszony fontos dátumnak nevezte az inkubátor átadásának az idejét az Újvidék és az USA közötti együttműködés szempontjából, mely az elmúlt két és fél évben zavartalan volt. Warlick jó döntésnek nevezte, hogy az újvidéki inkubátorház az információs technológiákat helyezi előtérbe, mert, mint mondta, a világ számos pontján bebizonyosodott, hogy az egy adott szektorra specializálódott inkubátorházak sikeresebbek a többinél.
Clemens Koja osztrák nagykövet fontos célnak nevezte Vajdaság tartós szociális-gazdasági fejlődésének a szavatolását, s ezt a célt szolgálja az osztrák részről érkezett támogatás is. Az ausztriai fejlesztési ügynökség 75 ezer eurót adott az inkubátorház kapacitásának a növelésére, felszerelés beszerzésére.
Magyar Szó, 2011. január 25.
A Poslodavac nevet viselő munkáltatók uniója a foglalkoztatottak utáni adók és járulékok csökkentését követelte tegnap, mely eredményeként a hazai szürkegazdaságban tevékenykedő mintegy 800 000 munkás jogi státusának rendezését remélik. Az munkáltatók, akik egyébként a fizetőképtelenséggel és számos adminisztratív nehézséggel küszködnek, úgy tartják, hogy az illetékek csökkentésével nagyobb és rendszeresebb lenne a megfizettetés, és ennek valamennyien csakis hasznát látnák. Egyébként, a fizetések utáni adók és fizetések a bruttó jövedelem 40 százalékát képezik.
Szerbiában a kifizetett decemberi átlagbér 39 580 dinárt (375 euró) volt, amely az egy hónappal előbbi átlaghoz képest ténylegesen 14,1 százalékkal, névlegesen pedig 14,9 százalékkal növekedett, közölte a Köztársasági Statisztikai Intézet. Az bruttó havi átlagbér decemberben 54 948 dinár (522 euró) volt.