Hónap: 2011. január

A papírűrlapokon kitöltött adóbevallások szeptembertől a múlté lesznek, és minden jelentést ezután az internet útján lesznek kötelesek az adófizetők megtenni, jelentette ki tegnap Dragutin Radosavljević, a Szerbiai Adóhivatal igazgatója. A Belgrádi Gazdasági Kamarában megtartott ülésen elmondta, háromtól hat hónapig terjedő átállási időszakot hagynak jóvá, akik számára ez a forma még idegennek számít. A számítások szerint, mondja az igazgató, évi szinten mintegy 600 millió eurót tudnának megtakarítani, ugyanis a szerbiai adóhivatalok megközelítőleg 7 000 személyt foglalkoztatnak, ebből ezren az ügyfélfogadó ablakoknál dolgoznak.

Radosavljević az adóhivatal elhatározását azzal indokolta, hogy Szerbia lakosságának több mint kétharmada, a gazdaság képviselőinek pedig 99,9 százaléka használja az számítógépet. Akik nem haladnak a korral, azoknak legvalószínűbben a postákon nyitott ügyfélfogadó szolgálat lesz segítségükre.

Tavaly az állam mintegy 5,5 milliárd euró értékű adót és egyéb illetéket fizettetett meg, 5,1 millió euróval többet a tervezettnél. Az adók az állami kassza bevételének mintegy 80 százalékát képezik.

Forrás: Magyar Szó

A magyarországi-szerbiai IPA-pályázat sikeres projektjét mutatták be a tartományi urbanisztikai intézetben, mely keretében felújítják a Bácsalmás–Bajmok–Topolya, valamint a Tiszasziget– Gyála–Csóka közötti útszakaszokat.

Az Európai Unió az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében tavaly jóváhagyta a magyar Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. és a Vajdasági Urbanisztikai Intézet közös pályázatát, mely az országhatár közelében lévő két útszakasz felújítási tervének a kidolgozására vonatkozik. Itt tehát, egyelőre, még nem magának az útjavítási munkálatoknak a finanszírozásáról beszélünk, hanem az annak megkezdéséhez elengedhetetlenül szükséges projekt dokumentációjának az elkészítéséről, s a kivitelezési engedélyek beszerzéséről. A vállalkozás persze költséges, s néhány tekintetben nehezebb letudni a munka ezen részét, mint magát a terepmunkát, hisz ahhoz már „csak“ pénz és kivitelező szükséges…

Az egyik szóban forgó útszakasz a Bácsalmás–Bajmok–Topolya közötti út, mely Bács-Kiskun megye és az észak-bácskai körzet összesen 10 048 négyzetkilométeres térségére lesz kedvező hatással. Ha a lakosság megoszlását tekintjük, 720 ezer magyarországi, illetve 186 ezer vajdasági polgár számára hozhat könnyebb hozzáférhetőséget az üzleti lehetőségekhez, oktatáshoz és a piac kínálatához. A Tiszasziget és Gyála közötti út a másik elkészülendő tervezet tárgyát képezi. Az utat, a tervek szerint, Törökkanizsát érintve egészen Csókáig felújítják a vajdasági szakaszon. A közel ötezer négyzetkilométeres Csongrád megyei és észak-bánáti térséget érintő útszakasz hazánkban mintegy 26 ezer, Magyarországon mintegy 454 ezer lakos mindennapjaira lesz majd kedvező hatással.

Vajdaság, az IPA-programnak köszönhetően, 700 ezer eurós támogatást kap a projektdokumentáció kidolgozására, bizonyos összeget pedig az urbanisztikai intézetnek magának kell állnia. Az első projektre összesen 400 ezer eurót hagyott jóvá az unió, a támogatás 340 ezret, az önerőből finanszírozott költségek pedig 60 ezret tesznek ki. A második projekt költségvetése 423 ezer euró, az IPA közel 360 ezret biztosít, a további 63 ezer euró előteremtése már az intézet dolga. A projektre költött pénzt, annak sikeres befejezése után, az IPA megtéríti. A realizálásban az intézetnek segíteni fog a tartományi építészeti és urbanisztikai titkárság. Dušanka D. Sremački, a titkárság vezetője, a projektek tegnapi bemutatásán az újságírók kérdésére válaszolva elmondta, minden IPA-projekt hosszú előkészítési idővel jár, ami iránt a közvélemény általában nem viszonyul túl nagy megértéssel, ennek azonban mindenképp le kell zajlania. Mint mondta, várhatóan két-három éven belül beszélhetünk majd az említett projektek befejezéséről.

Boris Barjaktarović, a vajdasági kormány alelnöke elmondta, jó lenne, ha a közeljövőben sikerülne meghatározott összegeket elkülöníteni a költségvetésben a határokon átívelő projektek finanszírozására, mivel az eddigiekben ilyen, külön erre a célra szolgáló keret nem volt, s mindig az aktuális pénzügyi helyzet szabja meg, lesz-e pénz egy adott kezdeményezés támogatására.

Forrás: Magyar Szó

A Poslodavac nevet viselő munkáltatók uniója a foglalkoztatottak utáni adók és járulékok csökkentését követelte tegnap, mely eredményeként a hazai szürkegazdaságban tevékenykedő mintegy 800 000 munkás jogi státusának rendezését remélik. Az munkáltatók, akik egyébként a fizetőképtelenséggel és számos adminisztratív nehézséggel küszködnek, úgy tartják, hogy az illetékek csökkentésével nagyobb és rendszeresebb lenne a megfizettetés, és ennek valamennyien csakis hasznát látnák. Egyébként, a fizetések utáni adók és fizetések a bruttó jövedelem 40 százalékát képezik.

A Poslodavac egyesület 2010 júniusában alakult, jelenleg 374 vállalatot tömörít, melyek összesen mintegy 100 000 munkást foglalkoztatnak. Az egyesület elnöke Miodrag Kostić, az MK Groupe első embere.

A szabadkai, nagybecskereki és zentai után, a Vajdasági brigád utcában, végre Újvidéken is megnyílt az ügyviteli inkubátorház, mely tizenkét irodahelyiséggel rendelkezik, ennyi kezdő vállalkozónak, cégnek adhat otthont, s sokat jelentő üzleti szaktanácsadást, felszerelést a sikeres induláshoz. Az inkubátorház létrehozását az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID), az ADA Osztrák Fejlesztési Ügynökség és a Vajdasági Beruházásserkentő Alap (VIP) támogatták.

A megnyitóünnepségen jelen volt Mary Warlick, az USA belgrádi nagykövete, Clemens Koja, Ausztria belgrádi nagykövete, Pásztor István tartományi kormányalelnök és gazdasági titkár, valamint Igor Pavličić,Újvidék polgármestere.

A Magyar Szónak nyilatkozva Đorđe Ćelić, abizniszinkubátor igazgatója elmondta, eddig három, a korábbi pályázaton részt vett cég jelezte komoly szándékát, hogy beköltözne a házba. Az egyikük az információs technológiákkal foglalkozó Infona, ám az, hogy egyáltalán beköltözik-e, üzleti terveinek a megvalósulásától függ, vagyis attól, hogyan zárulnak le a cégnek az egyik potenciális kliensével folytatott jelenlegi tárgyalásai. Ćelić hozzátette, egy-egy irodahelyiséget kap majd a Vajdasági IKT Klaszter és az Európai Vállalkozói Hálózat is. Két további kis céggel még folyamatban vannak a megbeszélések. Arra a kérdésünkre, hogy a további helyeket milyen szempontok alapján fogják odaítélni, az igazgató elmondta, februárban új pályázatot írnak ki az üresen maradó helyiségek használatára, s egy hónappal a pályázat meghirdetése után kiderül, mely pályázók nyernek jogosultságot az inkubátorház tagjává válni. A pályázat eredményhirdetését márciusban egy rövid kiképzés követi. A cégeknek el kell készíteniük részletes üzleti tervüket, s ezt, a kiképzést követően, át kell adniuk, hogy megvizsgálja azokat az illetékes szakbizottság. Pozitív elbírálás esetén nyitva áll előttük az inkubátor kapuja. Ćelićtől megtudtuk, az elbírálás az Ausztriában alkalmazott modell alapján történik.

Đorđe Ćelić: Eddig három cég jelentkezett

Az épület átadását szimbolizáló szalag elvágását követően Pásztor István az újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, minden kormánynak feladata megfelelő alapokat teremteni a sikeres üzletkezdésekhez, s ezek az alapok nem merülnek ki a pénzügyi forrásokban, hanem az intézményes hátteret is magukba kell foglalniuk. Az újvidéki inkubátorházra hat évet kellett várni, de megérte, hiszen az efféle intézményes üzleti háttér már sikeresnek bizonyult Európa-szerte. Kiemelte, Újvidék egyetemi város, s ennek fényében még fontosabb, hogy teret adjon a kezdő vállalkozóknak ötleteik, elképzeléseik megvalósításához. „Igaz, egyelőre még nincs lakója az inkubátornak, ám jómagam remélem, hamarosan a helyszűke lesz a legnagyobb gond“ – tette hozzá a kormányalelnök. Igor Pavličić polgármester egyik kijelentéséből arra lehet következtetni, hogy még az esetleges helyszűke sem okozhat gondot, mert, mint mondta, a város kész további helyiségek biztosítására, ha arra szükség mutatkozik a jövőben.

Arra a kérdésre, hogy miért csak most került sor az újvidéki üzleti inkubátor átadására, Pásztor azt válaszolta, a korábbi városvezetés nem mutatott túl nagy érdeklődést a kérdés iránt, ezt követően pedig még el kellett intézni a cégalapítási és -bejegyzési procedúrákat.

Az amerikai nagykövet asszony fontos dátumnak nevezte az inkubátor átadásának az idejét az Újvidék és az USA közötti együttműködés szempontjából, mely az elmúlt két és fél évben zavartalan volt. Warlick jó döntésnek nevezte, hogy az újvidéki inkubátorház az információs technológiákat helyezi előtérbe, mert, mint mondta, a világ számos pontján bebizonyosodott, hogy az egy adott szektorra specializálódott inkubátorházak sikeresebbek a többinél.

Clemens Koja osztrák nagykövet fontos célnak nevezte Vajdaság tartós szociális-gazdasági fejlődésének a szavatolását, s ezt a célt szolgálja az osztrák részről érkezett támogatás is. Az ausztriai fejlesztési ügynökség 75 ezer eurót adott az inkubátorház kapacitásának a növelésére, felszerelés beszerzésére.

Magyar Szó, 2011. január 25.

Szerbiában a kifizetett decemberi átlagbér 39 580 dinárt (375 euró) volt, amely az egy hónappal előbbi átlaghoz képest ténylegesen 14,1 százalékkal, névlegesen pedig 14,9 százalékkal növekedett, közölte a Köztársasági Statisztikai Intézet. Az bruttó havi átlagbér decemberben 54 948 dinár (522 euró) volt.

Az egész évi átlag 2010-ben reálisan 0,6 százalékkal, nominálisan pedig 7,6 százalékkal volt nagyobb mint 2009-ben. A tavaly decemberi átlagbér ténylegesen 2,5 százalékkal volt alacsonyabb, névlegesen pedig 7,5 százalékkal magasabb mint a 2009 utolsó hónapjában.