ICR Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ

A magyarkanizsai önkormányzat felkínálja a kötelező önrészt az IPA-pályázaton nyerő szervezeteknek

Fejsztámer Róbert, a magyarkanizsai Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ (ICR) igazgatója szerdán sajtótájékoztatón ismertette az IPA határon átnyúló, Magyarország–Szerbia közötti szomszédsági program harmadik kiírását. Elmondta, hogy a sajtóban az elmúlt napokban téves információk jelentek meg, a pályázati kiírás ugyan valóban február 29-én jelent meg, de nem március 30-áig, hanem május 30-áig tart.

– Ez azt jelenti, hogy 90 nap áll mindenkinek a rendelkezésére ahhoz, hogy előkészítse a pályázati dokumentációt. Legalább egy szerbiai szervezetre és egy magyarországi szervezetre van szükség, és maximum öten vállalhatnak partnerséget. A legkisebb összeg attól függően változik, hogy ki milyen prioritású területre akarja beadni a pályázatát. A legmagasabb összeg másfél millió euró, 50 ezer eurónál kisebb összegre pedig nem lehet pályázni. Főleg a civil szervezeteknek mondom, hogy ha két szervezet pályázik, akkor jobban szereti az Európai Unió, ha igazságosan osztják, tehát felezik. Ez esetben, ha valaki 50 ezer euróra pályázik, akkor 25 ezer euró jut a szerb oldalon a civil szervezetnek és 25 ezer euró a magyarországi oldalon. Ami egy civil szervezet esetében hatalmas terheket jelenthet, hiszen (mint ahogy eddig is zajlottak az IPA-pályázatok) nemcsak a 15 százalékos önrészt kell biztosítani, hanem legalább 50–60 százaléka kell, hogy legyen a zsebében a pályázónak, hogy előfinanszírozni tudja a pályázatot – hívja fel a figyelmet az ICR igazgatója.

Tehát nemcsak 15 százalékos önrészt kell előteremteni, hanem legalább 6–8 hónapon keresztül finanszírozni kell a pályázatot. Ha az Európai Unió megfelelőnek találja az aktivitásokat és az elszámolást, akkor fogja utólagosan kifizetni a pályázaton elnyert összeget. Az is megjelent már a sajtóban, hogy a pályázati kiírás angol nyelvű, de nemcsak a pályázatot kell angol nyelven megírni, hanem a kommunikáció is angol nyelvű, a levezetés, elszámolás, jelentéstételek. A szervezeten belül legalább egy, az angol nyelvet tökéletesen beszélő személynek kell lennie. A határidő 6 hónaptól 18 hónapig terjedhet – mondta Fejsztámer Róbert.

Közölte, hogy a magyarkanizsai önkormányzat – egyik más szerbiai önkormányzat se kezdeményezett ilyet! – minden nyertes pályázónak fölajánlja a 15 százalékos önrész biztosítását. Kérvényezni kell ezt a támogatást, mielőtt beadnák a pályázatot, és az önkormányzat tanácsa fog dönteni, hogy a témakör, az aktivitás milyen prioritást élvez a község számára, mert ha sok pályázat lesz, akkor az elsőbbségi sorrend dönt.

A támogatást csak a község területén működő és itt bejegyzett szervezetek igényelhetik. A szükséges információkat, kiírást, segítséget az ICR honlapján (www.icr.rs) találják, illetve telefonon, személyesen is kérhetik az érdekeltek.

Arra a kérdésre, hogy a magyarkanizsai községben létezik-e olyan civil erő, ami egy ilyen pályázatot előfinanszírozni tudna, Fejsztámer Róbert azt válaszolta, hogy tudomásával nem, de vannak jelzés szintű jelentkezések.

Forrás: Magyar Szó, M. M.

Május 30-áig lehet jelentkezni a napokban meghirdetett IPA-pályázatra

A Szerb Köztársaság Európai Integrációs Irodájának az IPA Magyarország–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Programjával megbízott testülete és a magyarországi Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a program igazgatói minőségében 2012. március 1-jén meghirdeti a harmadik pályázatot a tervezetek benyújtására az IPA program keretében.

A programot az Európai Unió támogatja, melynek keretében 15,1 millió euróból lehet majd gazdálkodni két meghatározott területen: infrastruktúra és környezet, valamint gazdaság, nevelés és kultúra.

A harmadik tervezeteket benyújtó pályázat alkalmával 2012. március 28-án Zomborban, március 29-én Nagykikindán és március 30-án Újvidéken információs napokat szerveznek.

A tervezetek beadási határideje 2012. május 30.

További információkat a www.hu-srb-ipa.com honlapon, valamint az IPA szabadkai információs központjában, a 024/553-003 telefonszámon kaphatnak az érdeklődők.

Forrás: Magyar Szó

Magyarkanizsa önkormányzata és a községi agrárunió szervezésében ma délelőtt lakossági fórumot tartottak a mezőgazdasági termelőket érintő témákkal kapcsolatban.

A városháza dísztermét zsúfolásig megtöltötték a helybeli mezőgazdasági középiskola diákjai, valamint az érdeklődő termelők. Dejanović Stanko, a magyarkanizsai rendőrállomás közlekedési részlegének vezetője a traktorokra és a mezőgépekre vonatkozó előírásokról tájékoztatta a termelőket. A múlt év folyamán a tavaly bevezetett közlekedési törvénynek köszönhetően csökkentek a mezőgazdasági gépekkel okozott balesetek. Leggyakoribb közlekedési vétségnek a kivilágítatlan traktorok számítanak. A traktort is évente kell műszaki vizsgára vinni és bejegyeztetni, mint a személygépkocsikat. A rotációs lámpa kötelező, továbbá mellényt és elsősegélydobozt szükséges tartani a járműben, ugyanakkor tűzoltó készüléket valamint tartalék égőket nem. A 2008-ban alakult falugazdász-hálózat tevékenységéről Skutera Éva számolt be.

Magyarkanizsa mind a kilenc településén meghatározott napokon fogadják a falugazdászok a termelőket, év elején a gazdaságok újrajegyzésével kapcsolatban, év közben pedig a különböző támogatásokról értesítik a gazdákat. Duško Kenđur, a zentai Mezőgazdasági Szakszolgálat munkatársa a község területéről érkezett talajminták elemzéséről tájékoztatta a hallgatóságot. Szalkai Nemes Valéria mezőgazdasággal megbízott tanácstag elmondta, hogy 49,5 milliárd dinárt tesz ki a mezőgazdaságra szánt keret összeg Szerbiában, amelyből a támogatásokra 30,5 milliárd dinár van tervezve. A község termelői a napokban megkapják a harminc hektár földterületig járó támogatásokat. A tervezett támogatásokra előirányzott összegből viszont még ki kellene fizetni a termelőknek a 30 hektáron felül járó támogatást is, tejprémium is lesz az idén, valamint ebből az összegből szeretné a minisztérium az 1600 terepi szakember foglalkoztatásának költségeit is lefedni – mondta Szalkai Nemes Valéria. Február 2-án, 10 órakor Fremond Árpád köztársasági képviselő és Szabó József, a Tartományi Mezőgazdasági Fejlesztési Alap igazgatója az aktuális mezőgazdasági támogatásokról fogja tájékoztatni az érdeklődőket a városházán.

M. I.

Forrás

Lakossági fórumot szervez csütörtökön a magyarkanizsai önkormányzat és a községi Agrárunió, főként mezőgazdasági termelők számára.

A fórum 10 órakor kezdődik a városháza nagytermében, az első előadás témája a közlekedésbiztonsági törvény, annak a mezőgazdasági gépekre vonatkozó előírásairól a helyi rendőrállomás szakembere fogja tájékoztatni az érdeklődőket. Majd a falugazdászok adnak jelentést a tavalyi évi munkájukról, és ismertetik az idei terveket. A talajelemzések eredményeinek feldolgozásáról a zentai mezőgazdasági szakszolgálat munkatársa fog beszélni, valamint Szalkai Nemes Valéria, a községi tanács mezőgazdasággal megbízott tagja beszámol az állami támogatásokkal és a gazdaságok újrajegyzésével kapcsolatos időszerű témákról.

M. M.

Forrás: Magyar Szó

Nebojša Ćirić a fizetési határidőkről szóló törvényjavaslatról

Az új törvény, ha január végén megszavazzák a parlamentben, leghamarabb az év közepén léphet hatályba. A tartozások törlesztésének 60 napos határidejét sem a magáncégek, sem az állami vállalatok nem kerülhetik el. A bíróságoknak az ítélethirdetésen kívül joguk lesz automatikusan átirányítani a pénzt az adósok számlájáról – jelentette be Nebojša Ćirić gazdasági miniszter szerdán Belgrádban, a fizetési határidőkről szóló törvényjavaslatot ismertető sajtótájékoztatón.
A büntetőkamat beszámítása mellett a bíróság határozza meg a büntetés mértékét is a felelős személyeknek és cégeknek egyaránt. A bíróságok a feljelentést követően öt napon belül kötelesek lesznek döntést hozni, amely azonnal végrehajtásra kerül. Ez mind az állami, mind a magánszektorra érvényes lesz – mondta Ćirić.
Az államot mentesítik a pénzbeli büntetés kifizetése alól, amely mindenki más számára az adósság 5–20 százalékát teszi ki. A pénzbeli büntetés azonban nem fogja elkerülni az állami intézetben dolgozó felelős személyeket sem, így az állami szervek vezetőinek is muszáj lesz kifizetni az 50 000–150 000 dinárig terjedő bírságot.
Ezzel a törvénnyel a vállalkozók védve lesznek, hiszen nem ők a fizetésképtelenség előidézői, hanem a nagyvállalatok, a kereskedelmi láncok és a közvállatok. Ezek a nagy kompániák eddig olyan helyzetben voltak, hogy feltételeket szabhattak, kihasználhatták a gazdasági hatalmukat, monopolhelyzetüket a piacon, és ily módon zsarolhatták a kisvállalatokat. Az új törvény életbelépésével a hatalmuk megszűnik – állítja Ćirić.
Habár a régi tartozások több száz millió dinárra rúgnak, a törvényt nem alkalmazzák visszamenőleg, csupán az újonnan megkötött üzletekre lesz érvényes.

Az új törvény rendelkezései
•    A fizetés maximális határideje 60 nap
•    A pénzbeli büntetés legalább 100 000 dinár, és az adósság 5–20 százalékát teheti ki
•    (a Szerb Köztársaságra, az állami szervekre, a városokra és önkormányzatokra nem vonatkozik)
•    A felelős személyek 50 000–150 000 dinárig terjedő pénzbírsággal sújthatók (mindenkire vonatkozik)
•    A büntetőkamat automatikusan beszámítódik
•    Az ítéletről a bíróság hoz döntést
•    A 60 napos fizetési határidő csak a kis cégekre vonatkozik, azokra, amelyek egymással üzletelnek

VaM

Forrás: Magyar Szó

Három idegenforgalmi tanulmányt ismertettek kedden Magyarkanizsán

Magyarkanizsa új arculata címmel három turisztikai tanulmányt mutattak be kedden a magyarkanizsai városházán annak a projektumnak a keretében, amely uniós támogatással zajlik.

A román–szerb, határon átívelő IPA együttműködési programban a Turisztikai kapacitások növelése a Bánáti-régióban című projektum fő hordozója a magyarkanizsai önkormányzat, partnerei itthonról Törökkanizsa község és Pancsova városa, valamint a határon túlról a Banat Ripensis Fejlesztési Társaság (Zsombolya, Románia).

Fejsztámer Róbert, a Tisza Menti Információs Fejlesztési Központ igazgatója a bevezetőben elmondta, hogy a projektum során három, magyarkanizsai vonatkozású megvalósíthatósági tanulmány készült: a Fő utca rendezési terve, valamint a kempingtábor és a Halász tér rendezési terve. Emellett közbeszerezési eljárás indult egy új, modern színpad beszerzésére, valamint a tiszai mólók felújítását is tervezik.
Vastag Tibor, a szakmai csoport koordinátora beszámolt róla, hogy egy kutatás előzte meg az átfogó turisztikai fejlesztési terv kidolgozását, s hogy a Magyarországon már működő tapasztalatokat vették át. A hat hónapos munka során külön-külön dolgozták ki ugyan a három tanulmányt, de egységként kezelték a területeket. A koordinátor kiemelte, hogy minden infrastrukturális fejlesztés alapja a terelőút kiépítése.
Tóth Vilmos szakági vezető részletesen ismertette az új arculat ismérveit, többek között köztéri szobrok, szökőkutak elhelyezését, a Fő utca szakaszonkénti használatának formáit, az átjárhatóságot, kapcsot a gyógyfürdő, a sétálóutca és a Tisza-part között. Megújuló és rendezett zöldövezetek, zenés és fényjátékos szökőkutakkal ékesített közterek jellemzik majd Magyarkanizsa új arculatát a turisztikai tanulmányok alapján. Egy dolog azonban nem változik a szakmai csoport szerint: Magyarkanizsa a látványos megújulás mellett is a csönd városa marad.

M. M.

Forrás: Magyar Szó

A tartományi kormány szerdai ülésén elfogadták a 2012-es tartományi foglalkoztatási akciótervet. A foglalkoztatási akcióterv ismertetésekor Miroslav Vasin, a tartományi munkaügyi és foglalkoztatási titkár kiemelte, hogy a terv végrehajtása során az idén is két alapelvre összpontosítanak: folytatják a jól bevált gyakorlatot, miszerint minden egyes munkahelyet támogatnak 130 ezer dinárral, a tartomány területén pedig minden egyes új munkahely megvalósításáért 160 ezer dinárnyi támogatást biztosítanak. A másik alapelv pedig arra vonatkozik, hogy folytatják azokat a programokat, amelyek a gazdasági világválság idején segítették enyhíteni a válság okozta problémákat. Továbbra is támogatják az önfoglalkoztatási és munkahelyteremtő programot, illetve idén is elérhetőek lesznek a gyakornoki- és közmunkaprogramok – emelte ki a tartományi munkaügyi ésfoglalkoztatási titkár, majd hozzátette: március folyamán megnyílik a munkanélküli személyek oktatóközpontja, amelyet szintén támogat a tartomány.

A 2012-es tartományi foglalkoztatási akcióterv megvalósítására 316 millió dinárt különítenek el a Vajdasági költségvetésből. Ebből 126 milliót fordítanak a községek által kezdeményezett foglalkoztatási tervek társfinanszírozására, annak érdekében, hogy a foglalkoztatás terén a községek és városok által elkülönített összegekkel együtt járuljanak hozzá a válság okozta problémák enyhítésére. Azokkal az összegekkel együtt, amelyet az állami költségvetésből különítettek el erre a célra 200 millió dinár értékben, Vajdaságban idén várhatóan összesen 900 millió dinárt fordítanak a foglalkoztatási intézkedések végrehajtására.

kr

Forrás: Vajdaság Ma

Megújultan, új programokkal rajtol jövőre a Vajdasági Egészségturizmus Klaszter Alap

Körmöci Károly, a magyarkanizsai székhelyű Vajdasági Egészségturizmus Klaszter Alap igazgatóbizottságának elnöke és Vörös Attila, a klaszter új igazgatója számolt be tegnap sajtótájékoztató keretében az utóbbi hónapok történéseiről. Körmöci Károly elmondta, hogy törvényes változások álltak be az alapok, alapítványok bejegyzésében, és nekik is feladatunk volt, hogy ezekkel összehangolják a dokumentumaikat. Az alap komoly tevékenységet fejtett ki eddig is, de most új irányt vesz, mondta az igazgatóbizottság elnöke. Mivel 59 tagja van a klaszternek (tegnaptól a Temerini Idegenforgalmi Szervezettel együtt 60), ebből 22 intézet és intézmény a magyarkanizsai község területéről, ezért a 7-ről 9 tagúra bővített igazgatóbizottságnak 4 magyarkanizsai, 2 szabadkai, 1 zentai, 1 újvidéki és 1 óbecsei tagja van. A pályázatokra is odafigyelnek, legutóbb a tartományi gazdasági titkárságtól kaptak 800 ezer dinárt. Körmöci Károly beszámolt az igazgatócseréről is: mivel a korábbinak lejárt a mandátuma, a pályázatok alapján az igazgatóbizottság úgy döntött, hogy az új igazgató Vörös Attila, a zentai Idegenforgalmi Szervezet eddigi igazgatója legyen.
Vörös Attila a 2012-es évben várható változásokról beszélt. Céljuk, hogy minél aktívabb legyen a részvételük, bemutatkozásuk itthon és külföldön. Eddig is részt vett a klaszter a legtöbb kiállításon, de ezentúl másként teszi. Csoportokat hoznak létre, pl. a fürdők, falusi vendéglátók csoportját. A szlovéniai kiállításon fürdőkkel, wellness- és egészségturizmussal jelennek meg, új szegmentum, hogy a fogászati rendelőket és a plasztikai sebészeket is szeretnék bevonni, mert nagyon jók, de árban sokkal olcsóbbak, ezért eladhatók pl. a szlovén piacon. Mindehhez megfelelő szállási és étkezési programokat kínálnak, csomagokban is. Mivel az internetalapú vásárlás a turizmusban is mind jelentősebb, Vörös Attila szerint nyitni kell az új piacok felé, ezért a kínálatot szeretnék még magasabb szintre emelni, és árakkal ellátni, mert a kedvező árak foghatják meg az új piaci érdeklődőket.

Forrás: Magyar Szó, M.M.

Nyilas Mihály: Magyarkanizsa a már meglévő uniós lehetőségeket jobban ki tudja használni Vajdaság brüsszeli irodájának segítségével

Hogyan értékeli Nyilas Mihály magyarkanizsai polgármester az Európai Községek és Régiók Tanácsa Politikai Bizottságának munkáját?

– Az összes európai, tehát nemcsak az EU-tagállamokból származó önkormányzatokat tömörítő Európai Községek és Régiók Tanácsának (CEMR – angol rövidítés: Council of European Municipalities and Regions) Politikai Bizottsága ülésezett Brüsszelben hétfőn és kedden, december 12-én és 13-án. Az összejövetelen a belgrádi Stari Grad község polgármester asszonyával a szerbiai önkormányzatok gyűjtőszervezetét, a Községek és Városok Állandó Értekezletét Nyilas Mihály képviselte. A CEMR, amelynek jelenlegi elnöke Stuttgart főpolgármestere Wolfgang Schuster úr, megalakulásának 60. évfordulóját ünnepli az idén. Ennek ellenére nem ünnepeltünk különösebben, hiszen napirenden az elhatalmasodó válság és annak önkormányzati és regionális vonatkozásai szerepeltek. Egyöntetű a vélemény, hogy a jövőben a régiós és az önkormányzati vezetés jelentősebb szerepet vállal a nagypolitikában, mivel a gondok leküzdéséhez már kevés a jelenlegi, elsődlegesen csak az EU-s és a tagállamok kormányainak együttműködését preferáló modell. Ezt a modellt egy szélesebb, négyszintű együttműködés (EU, tagállamok, régiók és helyi önkormányzatok) váltja fel, amelyet még a civil szervezetekkel és gazdasági szereplőkkel való állandó kapcsolattartás egészít ki. A válság okozta gondokhoz sokkal közelebb álló és ezeket jobban ismerő régiók és önkormányzatok, ezek vezetői és szervezetei partnerként, tehát egyenrangúan kapcsolódnak be a megoldások feltárásába, együtt találják meg ezeket az országos szintű és EU-szintű vezetőkkel. Ez világlik ki az EU tavaly elfogadott, legújabb stratégiai dokumentumából az Európa 2020 Stratégiából, de az Európai Bizottság és a Régiók bizottsága több döntéséből és dokumentumaiból is (elég csak a Régiók bizottsága által 2009-ben elfogadott, a többszintű vezetésről szóló Fehér könyvet megemlítenem). A vezetés új európai modellje körvonalazódott tehát, melynek lényege a többszintű vezetés, mottója pedig: „Együtt vezetni – összefogva építeni egy erősebb Európát”.

Az ülést megtisztelte jelenlétével José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Felszólalásában szintén a fentieket hangsúlyozva kiemelte, hogy többszintű együttműködés és vezetés nélkül lehetetlen elképzelni a válságkezelést és az új EU-stratégia által megfogalmazott intelligens, tartható és inkluzív növekedést. Az intelligens növekedés a tudásra és innovációra épülő gazdaság kialakítását, a tartható növekedés az erőforrás hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság elősegítését, az inkluzív növekedés pedig a magas foglalkoztatást és a gazdasági, szociális és területi kohézió jellemezte gazdaságösztönzést jelenti. Mindezek a prioritások kölcsönösen erősítik egymást, és a 21. század európai szociális piacgazdasága számára nyújtanak jövőképet.

Szerintem számunkra, vajdasági helyi önkormányzatok számára az egyedül járható és helyes út, hogy már most, a tagjelöltség és a tagság megszerzése előtt, a leírt elvek szerint építjük helyi és regionális (vajdasági) politikánkat. Így tudunk felzárkózni és időben felkészülni arra, ami az Európai Unióban vár ránk.

Polgármester úr, Ön egyúttal Vajdaság brüsszeli irodájába is ellátogatott.
– Ha már itt vagyok Brüsszelben, fontosnak tartottam felkeresni Vajdaság AT nemrég megnyílt brüsszeli irodáját, amelyet Predrag Novikov vezet. Az iroda a vajdasági érdekekért lobbizik az európai fővárosban, és Niš és Kragujevac mellett a harmadik brüsszeli önkormányzati-regionális érdekképviselet itt Brüsszelben Szerbiából.

Mivel az iroda elsősorban azért alakult, hogy a tartomány és a helyi önkormányzatok sikeresebben vegyenek részt európai pályázatokon, és több külföldi beruházó érkezzen Vajdaságba, Magyarkanizsa létérdeke szoros együttműködést kialakítani az irodával. A múlt héten Szerbia sajnos nem vált EU-tagjelöltté, egyelőre tehát nincs áttörés az EU-pénzforrások minőségét és mennyiségét illetően, de úgy gondolom, községünk a már meglévő lehetőségeket jobban ki tudja használni Vajdaság brüsszeli irodájának segítségével.

Ahogyan Egeresi Sándor, a tartományi parlament elnöke is fogalmazott, az irodának arra kell törekednie Brüsszelben, hogy gyorsabbak legyünk a többieknél, hogy behozhassuk a többéves lemaradást. Vajdaság polgárainak, így Magyarkanizsa község polgárainak is látniuk kell azt, hogy az érdekükben dolgozik a brüsszeli iroda.

Forrás: Magyar Szó, Röhrig Ottó

A YU Travel idegenforgalmi magazin a nyomtatott sajtó és elektronikus média segítségével december 6-án, a belgrádi Balašević központban immár tizenhatodik alkalommal osztotta ki az Arany Amfora és a Turizmus Bajnoka elnevezésű díjakat a turizmus területén dolgozók legjobbjai számára. Az Arany Amfora díjat idén a Ringier Axel Springer vállalat turisztikai portálja, a Super odmor (www.superodmor.rs) érdemelte ki, de az elismerést a turizmus fejlesztésében játszott szerepéért megkapta Kuba, Indonézia és Törökország nagykövetsége is. A szervezők a díjátadó ünnepségen kiosztották a Turizmus Bajnoka nevű elismeréseket is, amit idén összesen olyan harminc intézmény vagy létesítmény kapott meg, amely kiváló eredményeket tudhat magáénak az idegenforgalom terén.

– A kubai, az indonéziai és a török nagykövetek átvették a díjakat országuk nevében. Kiemeljük továbbá a Magyarkanizsa Idegenforgalmi Szervezetének, valamint Magyarkanizsa községnek és polgármesterének, Nyilas Mihály úrnak kiosztott kitüntetést is – olvasható egyebek mellett a Magyarkanizsa Község Idegenforgalmi Szervezete által kiadott közleményben, amely a szervezet igazgatójának, Maksimović Taljai Ljubinkának az ünnepségen mondott beszédéből is idéz:

– Szeretném külön kiemelni Magyarkanizsa község idegenforgalmi fejlesztésének támogatását a gazdasági és regionális fejlesztési minisztérium, legfőképp prof. dr. Goran Petković államtitkár úr részéről, akinek köszönhetően a MKISZ két pályázaton is támogatást nyert az elmúlt évben, valamint a vajdasági kormány és a tartományi titkárságok, elsősorban a tartományi gazdasági titkárság támogatását, amelyek lehetővé tették tevékenységünk kifejtését. A siker a csapatmunka eredménye! – hangsúlyozta az igazgatónő, aki szerint a gyógyfürdő rehabilitációs szakkórháza jelentős szerepet játszik Magyarkanizsa község idegenforgalmában. Az igazgatónő elmondta, az idegenforgalmi alkalmazottak azért növelik sikeresen a község versenyképességét, mert a közös céljuk az, hogy minden vendéget megismertessenek annak többnemzetiségű közösségével, kulturális és történelmi hagyományaival, illetve sokszínű gasztronómiai kínálataival is.

Forrás: Magyar Szó, M.M.